•  

  •  

  •  

  •  

  •  

A multiinstrumentalista jazzmuzsikus Korb Attilának szívügye a jazz, és ez távolról sem csupán a játékában nyilvánul meg. Szólistaként és zenekari játékosként is rendszeresen dolgozik azon, hogy a swingkorszakról összegyűjtött ismereteit minél szélesebb körben terjessze, és valódi ritkaságokat mutasson be a közönségnek. Az általa életre hívott és összefogott nemzetközi zenekar a jazz kezdeti történetének egy méltatlanul elfeledett, ám rendkívül fontos alakját idézi fel: Adrian Rollini basszusszaxofon-virtuózt. Rollini a '20-as és '30-as évek, azaz a hot jazz és a korai swing korszakának zenésze volt, aki nem mellesleg zongorán, vibrafonon és egyéb hangszereken is játszott, valamint a kor minden fontos és azóta is híres zenészével dolgozott együtt.
A programban a húszas évek fehér hot jazz stílusának krémje, azaz Bix Beiderbecke, Frankie Trumbauer, Chauncey Morehouse, Arthur Schutt és Joe Venuti repertoárja is helyet kap - Rollini sidemanként játszott velük. A már Európa számos városába eljutott projekt a harmincas években éppen karrierjük hajnalán álló nagy swingkirályokat is megidézi: Benny Goodmant, Gene Krupát, Bunny Berigant, Jack Teagardent és George Van Epst is, akik mindannyian Rollini zenekaraiban játszottak. Az őt basszusszaxofon-játékával képviselő Korb Attilával két francia és két holland virtuóz muzsikál, köztük David Lukács, a magyar származású klarinétművész, akinek játékát rendszeresen Benny Goodmanéhez hasonlítják. A The Rollini Project augusztus 30-án lesz hallható a Müpa Fesztivál Színházában.

Bővebben...

Az augusztus 20-i ünnepet idén is jazzmuzsikával teszi még emlékezetesebbé a Müpa. A hagyományokhoz híven a Jazz 0820 programjában ezúttal ismét a műfaj tradicionálisabb,
közkedvelt irányzata dominál, és a hazai jazzszcéna kiemelkedő alakjai mellett a fiatal jazzgeneráció feltörekvő tehetségei is reflektorfénybe kerülnek majd. Az Üvegteremben a Horváth Balázs Trió muzsikál, akik a 2018-as Jazz Showcase-en ejtették rabul a közönséget és
a szakmát, a Zászlótérben pedig szintén egy fiatalokból álló együttes, az Ifj. Tóth Pisti Trió zenél majd. A kültéri nagyszínpadon a 2019-es Jazz Showcase közönségdíjasa, a Szczuka Panka Quartet nyitja a fellépők sorát. Őket olyan legendás muzsikusok követik, mint Szakcsi Lakatos
Béla és az Oláh Kálmán-Tony Lakatos Quartet, akik jazzes hangszereléssel szólaltatják meg Gábor S. Pál örökzöld szerzeményeit. A koncert már csak amiatt is izgalmasnak ígérkezik, mert a To Meet Again című album anyagát ritkán hallani élőben. A tűzijátékot ezúttal is a Szalóky Béla
vezette Police Big Band koncertje vezeti fel, és azt követően is az ő produkciójukra táncolhat a közönség.

Bővebben...

Július 6-án Rio de Janeiroi otthonában elhunyt a brazil jazz és a bossa nova talán legikonikusabb alakja, João Gilberto. A muzsikus nyolcvannyolc éves volt.
Gilberto Antonio Carlos Jobim és Vinícius de Moraes segédletével teremtette meg a bossa novát az 50-es évek végén. Többek szerint 1959-es Chega de Saudade című közös számuk volt az első bossa nova felvétel a világon. Gilberto varázsának két alapeleme lágy baritonja és finom gitárkísérete volt.
Az énekes/gitáros Amerikába költözött, és mintegy húsz éven át ott lépett fel vezető amerikai jazzistákkal. 1980-ban tért vissza hazájába. A 2000-es évek derekáig rendszeresen fellépett, de alapvetően visszavonult életet élt és kevés lemezfelvételt készített.
Gilberto 1931. június 10-én született Brazília Bahia államában. Tizennégy éves korában kapta meg első gitárját. Évekkel később kimaradt az iskolából a zenészi karrier kedvéért. Rióban 1952-ben elkészült első kislemeze, de klubokban nem akart játszani, zavarta a nagy zaj. Néhány éves kényszerszünet után 1957-ben tért vissza Rióba, voltaképpeni pályája ekkor kezdődött. 1958-ban elkészült a Chega de Saudade első változata, melyen Gilberto gitáron kíséri Elizete Cardoso énekesnőt. Néhány hónappal később Gilberto elkészítette az újabb – saját – változatot. A bossa nova sikere következtében Gilberto 1962-ben meghívást kapott a Carnegie Hallba egy fellépésre. Egy évvel kséőbb feleségével, Jobimmal és Stan Getz szaxofonossal elkészítette szeminális bossa nova albumát. A lemezen felhangzó The Girl from Ipanema világsláger lett.
Gilberto a következő években más nagy amerikai sztárokkal is készített felvételeket: Herbie Mann és Gary Burton a legismertebbek közülük. Házassága 1965-ben tönkrement, és még abban az évben elvette feleségül Miúcha brazil énekesnőt. Alkalmanként a továbbiakban is készített saját lemezeket, például 2002-ben a João Voz e Violão-t. Legszívesebben élő albumokat jelentetett meg. Brazíliába való visszatérése után a fiatalabb nemzedékek dalait is műsorára tűzte. Első otthoni lemezén feltűnik Gilberto Gil és Maria Bethânia.

Bővebben...

A M'Boom ütőszenekar gondolata a néhai dobos klasszis Max Roach fejében született meg: a muzsikus 1970-ben hat jelentős ütőművész társaságában alakította meg a csoportosulást. Az együttes a kongói (és nigériai) mitológiából ismert egyik istenségről kapta a nevét. Az istenséget a m’boom maszkok jelképezik. Roach célja az volt, hogy a változatos ütőhangszerek széles hangszín-skáláját, illetve az egzotikus ütőhangszerekben rejlő tonális lehetőségeket kiaknázza. Roach és társai vállalkozása a világzene egyik korai megnyilvánulásának is tekinthető, hiszen a zenekarban afrikai, ázsiai, európai, dél-amerikai és karibi hangszerek szólaltak meg. A M’Boom egy éven át minden szombaton próbanapot tartott, majd 1972 nyarán turnéra indult. Első lemezüket 1980-ban publikálták. Max Roach 2007-ben bekövetkezett halála után három együttestag, Joe Chambers, Warren Smith és Ray Mantilla tartotta életben a vállalkozást. A mai együttesben még Bobby Sanabria ütős/dobos, a híres Multiverse Big Band vezetője és a Curtis Fuller által csak „kis Ellának” nevezett Mavis Swan Poole énekesnő vesz részt. Legutóbb a Kennedy Centerben adtak koncertet a többnyire washingtoni zenészekből álló, Brad Linde vezette Moving Pictures Orchestra társaságában.

Bővebben...

A kamarajazz kedvelői minden bizonnyal örülnek majd a hírnek, hogy Tor & Vale címmel lemezt adott ki Mark Wingfield gitáros és Gary Husband zongorista. Játékuk az ősi call-and-response struktúrát, illetve rubato improvizációkat kínál az értő közönségnek. A felvételek a La Casa Murada néven ismert, 12. században épült spanyol majorságban készültek Barcelona mellett. A lemezen öt Wingfield-szerzemény és három további rögtönzött darab hallható. A címadó szám egy közel tizenhét perces nagy ívű kompozíció. A Tor & Vale sejthetően az év egyik brit jazz-csúcsteljesítménye.

Bővebben...

Negyvenegy éve, 1978 óta a Contemporary Guitar Improvisation című kiadvány számít a gitározni tanulók egyik bibliájának. A kiadvány bárki érdeklődőt képes megtanítani arra, hogyan kell gitáron improvizálni. A könyv oktatási módszere máig innovatívnak számít. Gyakorlatilag bármely akkordra, bármely hangnemben megmutatja, hogyan rögtönözzünk. A kiadvány még a kotta ismeretét se várja el a növendékektől. A gitáriskola új kiadásához oktató CD-t mellékelnek. Az új kiadás előszavát George Benson írta. A Contemporary Guitar Improvisation ára 42 dollár.

Rebecca DuMaine énekesnő standardokból álló gyűjteményt jelentetett meg Chez Nous címmel a Summit lemezkiadónál. Az albumon tizennégy örökzöldet találunk, például a Blossom Dearie által inspirált When In Rome-ot vagy Antonio Carlos Jobim So Danco Samba-ját. DuMaine szép orgánumát hibátlan artikulálás és swinges frazeálás erősíti. Zenekarában Dave Miller (az énekesnő apja) zongorázik, Chuck Bennett bőgőzik és Bill Belasco dobol. A tizennégy számos repertoárból nyolc felvételen Brad Buethe gitározik.

 

Bővebben...

Három hazai zenei „háttérmunkás” – Gátos Iván billentyűs (Váczi Eszter Quartet, Szörp, Zorán, Random Trip), Studniczky László „Zsatyi” basszusgitáros (Jazz+Az, Zséda, Geszti, Kökény Attila) és Lázár „Occam” Tibor dobos (Zagar, Dj. Bootsie Trio, Chalaban) – a közelmúltban úgy döntött, hogy erőiket egyesítve kiteljesítik a modern jazz, neo-soul, hip-hop, és funk stílusok iránt érzett olthatatlan szeretetüket. Bár az Arca De Noe mind hangzásában, mind struktúrájában a fent említett kortárs underground világ elemeit használja, mégis ezeket a stiláris kereteket valódi hangszereiket megszólaltató, gyakorlott zenészek töltik meg zenei tartalommal. A szabad improvizáció és a szigorú groove-ok világának közös útkeresése hozza létre végül az Arca De Noe egyéni atmoszféráját. Bemutatkozó koncertjük július 10-én lesz az Opus Jazz Clubban.

Bővebben...

Június 6-án hetvenhét éves korában elhunyt Malcolm Rebennack, vagy ahogy a zenei világ ismerte, Dr. John. Évek óta több betegséggel küzdött, végül szívroham végzett vele. Pályája több mint hatvan évet fogott át. Zongorázott és gitározott, valamint énekelt és producerimunkákat vállalt. Hatszor nyert Grammy-díjat. Beválasztották a Rock and Roll Pantheónba, fellépett a Super Bowlon és a Fehér Házban. Bárhol koncertezett is, szűkebb hazája, New Orleans levegőjét, hangulatát magával vitte. Zongorastílusában a blues, a boogie és latin elemek keveredtek. Játékára olyanok hatottak elsősorban, mint Professor Longhair, Champion Jack Dupree, Fats Domino, Huey “Piano” Smith és James Booker, valamint Pete Johnson és Big Maceo Merriweather.
Az 1941-ben született muzsikus tizenéves korában már profi gitárosnak számított. Később az Ace lemezkiadónál kapott fontos beosztást. Az 1960-as évek elején kezdett komolyabban zongorázni. Kétéves, kábítószerélvezet miatti börtönbüntetését követően Los Angelesben próbált szerencsét: 1968-ban jelent meg első saját albuma Dr. John néven. Művésznevét egy 19. századi New Orleansi voodoo paptól kölcsönözte. 1981-ben adta ki híres Dr. John Plays Mac Rebennack albumát. Három évvel később Monk-szerzeményekből álló lemezt jelentetett meg, majd jazz standardek következtek az In a Sentimental Mood-on (1989). Bluesalbumán (Goin’ Back to New Orleans) szerepelt a Neville Brothers, Pete Fountain klarinétos és Al Hirt trombitás. 1994-ben megjelentette önéletrajzát Under a Hoodoo Moon: The Life of the Night Tripper címmel. Élőben a 2017-es New Orleans Jazz Festivalon lépett fel utoljára.

Bővebben...

Hatvan esztendővel ezelőtt Louis Armstrong elérkezettnek látta az időt, hogy egy nagylemezen állítson emléket a korai jazztrombitások egyik legnagyobb alakjának, Joe King Olivernek. Az Audio Fidelity jelentette meg a Satchmo Plays King Olivert, rajta olyan számokkal, mint a St. James Infirmary, a Dr. Jazz, a Panama, a None of My Jelly Roll és a Jelly Roll Blues. Az évforduló kapcsán a JazzTimes hosszabb cikkben foglalkozik Armstrong lemezével, illetve annak címzettjével.

 

Bővebben...

Az idei év egyik legfontosabb braziljazz-lemezét a világhírű gitáros és arranzsőr, Carlos Barbosa-Lima jegyzi. A Delicado-n a mai brazil jazz vezető muzsikusai kísérik a gitárost: többek között Duduka Da Fonseca dobos és Nilson Matta bőgős. A siker egyik záloga a nagyszerű repertoár, melybe olyan örökzöldek is beletartoznak, mint a Tico Tico, a Samba de Orfeu és az A Felicidade.

 

 

Bővebben...



A The Ed Palermo Big Band korábban arról volt nevezetes, hogy remekül áthangszerelt feldolgozásokat készített Frank Zappa és Todd Rundgren szerzeményeiből. Idén újabb útra lépett a nagyzenakar, és A Lousy Day in Harlem című új lemezén (Sky Cat Records) vegytiszta jazzműsorral áll elő. Olyan szerzők darabjait szólaltatja meg a tizennyolc fős zenekar, mint Duke Ellington, Thelonious Monk, John Coltrane és Egberto Egberto Gismonti. Az arrangement-ok mind az altszaxofonos zenekarvezető munkái.

Bővebben...



Idén 24. alkalommal osztották ki a Jazzújságiírói Díjakat különböző jazzművészeknek és szakíróknak. Wayne Shorter szaxofonost választották az év muzsikusának. Linda May Han Oh bőgős lett a frissen felfedezettek között az év jazz-zenésze. Az év lemeznek a Bobby Sanabria’s Multiverse Big Band West Side Story Reimagined című albumát választották. Harminckilenc kategóriában hirdettek nyerteseket. Életműdíjjal jutalmazták Ahmad Jamal zongoristát. Az év komponistája Wayne Shorter, hangszerelője Maria Schneider lett.

Bővebben...


Minden bizonnyal az idei év egyik nagy jazzszenzációja lesz a Stan Getz Quartet kiadatlan 1961-es koncertjének lemezen való megjelentetése. 1961. november 26-án Getz fellépett a New York-i Village Gate-ben viszonylag új zenekarával, melyben Steve Kuhn, John Neves és Roy Haynes kapott helyet. A profi felvételről megfeledkeztek. Ötvennyolc évig pihent egy polcon, míg felfedezték. Most a Verve Records jelenteti meg 2 CD-s, illetve 3 LP-s változatban. A Getz at The Gate az 1961-es felvétel minden hangját tartalmazza. Van több standard szám a gyűjteményben (“It’s All Right with Me”, “Yesterday’s Gardenias”), melyet Getz máskor soha nem játszott el.

Bővebben...

A brazil jazz új hangzásának megteremtésében úttörő szereppel bíró, bámulatos tehetségű fiatal zongorista, Amaro Freitas számára tengerparti szülővárosa, az ország észak-keleti részén lévő Pernambuco államban fekvő Recife, a maga különleges szellemével, meghatározó jelentőségű. Amaro erősen perkusszív játéka ugyanis éppannyira kötődik Pernambuco hagyományaihoz, a rabszolgaság korának cukornádültetvényein született afro-brazil maracatuhoz vagy a hatalmas intenzitású frevo és baião karneváli ritmusaihoz, mint Coltrane-hez, Parkerhez, vagy Monkhoz.
A Jean Elton bőgőssel és Hugo Medeiros dobossal megalapított Amaro Freitas Trio 2016-os debütáló lemeze, a Sangue Negro komoly kritikai fogatatásban részesült, melyet 2018-ban a zongorista városának népnyelvi elnevezését címéül választó Rasif követett. A lemez olyan, mint egy szerelmes levél észak-keleti szűkebb hazájának, melynek tradicionális ritmusait a jazz kifejezésmódjával tárja fel, neves honfitársai, Hermeto Pascoal, Egberto Gismonti és Moacir Santos legnehezebb műveire emlékeztetően bonyolult matematikai mintákat alkalmazva. A trió koncertje július 3-án lesz az Opus Jazz Clubban.

Bővebben...