Hírek, újdonságok

Képtalálat a következőre: „Carlos Santana”
Vidámság és elszántság, no meg profi összjáték jellemzi Carlos Santana legfrissebb lemezét, melyre részben egykori, még a 60-as évek végéről ismert zenekartársait hívta meg játszani. A tizenhat számból álló új projekt április 15-én kerül a boltokba. Játszik rajta Michael Shrieve és Gregg Rolie, Neal Schon és Michael Carabello, valamint Karl Perazzo és Benny Rietveld. A lemez címe Santana IV lett: találó elnevezés, hiszen ami itt hallható, az az 1971-es Santana III közvetlen folytatása. Az új album borítója pedig a legelső Santana-LP tasakjának grafikáját idézi az oroszlánnal.

 

Bővebben...
 

Képtalálat a következőre: „greg abate”
Greg Abate szaxofonost sokan csak a „bebop hercegé”-nek nevezik. A megtisztelő névre rá is szolgált lemezeivel, melyek közül a legutóbbin a néhai Phil Woods a másik szólista. A két fúvóst a Tim Ray Trio kíséri, melyben Ray zongorázik, Mark Walker dobol és John Lockwood bőgőzik. A tavaly szeptemberben elhunyt Woods tizenkét éves korában kezdett szaxofonozni, és hamarosan Charlie Parker hű követője lett. Woods tökélyre fejlesztette tudását, és az altszaxofon mestereként számtalan fiatal tehetséget támogatott hosszú karrierje során. Maga Abate is sokat köszönhet neki.

 

Bővebben...
 

Látszólag különböző irányokból indultak, mégis annyira egy helyre érkezett meg Szőke Nikoletta és Takács Nikolas, hogy kettősük szuperprodukciójának érvényességéhez kétség sem férhet. A tökéletes összhang megteremtéséhez a hazai jazzélet kiemelkedő, széles körben foglalkoztatott muzsikusai is nagyban hozzájárulnak. A mainstream jazz örökzöldjeit, popdalokat és a magyar népzene gyöngyszemeit Fenyvesi Márton gitáros hangszerelte erre a felállásra és erre a két nagyszerű hangra. Kuriózumként Nikolas slágereiből is készül pár feldolgozás erre az alkalomra.

Nikoletta művészetére akkor figyelt fel az ország, amikor 2005-ben megnyerte a Montreux Jazzfesztivál keretében rendezett nemzetközi jazzénekversenyt, sőt ő lett a közönségdíjas is. Koncertezett nem csak Európa országaiban, de az Egyesült Államokban is, lemezeit évek óta adják ki Japánban. 2012-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki. Nikolas számára nem a 2010-ben az ismert televíziós tehetségkutató versenyen aratott sikere volt az első komoly zenei elismerés, bár annak döntőseként vált egy ország kedvencévé. Már 19 évesen zenélt Jávori Vilmos jazzdobos legendával, s dolgozott többek közt Babos Gyulával, Solti Jánossal, Tony Lakatossal, Charlie-val és Emilióval. Nem csak az R'n'B, a soul és a funk tehát a lételeme, de a jazz is, ezért már az első közös próbák alkalmával úgy állt a mikrofon elé jazzben edzett kollégái mellé, mintha haza érkezett volna. Ezen a koncerten mindenki az egyéniségének legteljesebb és legmélyebb színvilágát tárja hallgatósága elé: „just the way they are”. Az eseményt február 21-én rendezik a Fesztivál Színházban.

Bővebben...
 

Amikor 2012. szeptember 22-én az akkor huszonnégy éves Jamison Ross a washingtoni National Museum of National Historyban megrendezett 25. Thelonious Monk Nemzetközi Jazzversenyen utolsóként színpadra lépett, egyszer s mindenkorra eldőlt a sorsa. Először finom seprűtechnikáját mutatta be, majd verőjátéka is lenyűgözőnek bizonyult. Nem állt szándékában, hogy hihetetlen bűvészmutatványokat adjon elő: megbízható, stabil kíséretével, figyelmével, muzikalitásával és kedélyes lényével vette le a lábáról a zsűritagokat, köztük Jimmy Cobbot, Ben Riley-t, Peter Erskine-t, Carl Allent, Terri Lyne Carringtont és Brian Blade-et, akik végül neki ítélték az első díjat.

Ha ők mondják, elhihetjük, hogy Jamison Ross kiemelkedő tehetség, és az egybegyűltek ekkor még nem is tudták, hogy nemcsak dobokon őstehetség, hanem énekesként sem utolsó a floridai Jacksonville-ből származó fiatalember. Ezt az adottságát, mint a hozzá hasonló kulturális háttérrel rendelkező ifjak közül sokan, a gyülekezetben fejlesztette, nagyapja egyházközösségében. Ösztönös érzékét a zene iránt édesanyja biztatására formális képzéssel egészítette ki, mesterszintű jazzdiplomáját New Orleansban szerezte. A versenygyőzelemnek köszönhetően dolgozhatott Cécile McLorin Salvant-nal, Dr. Johnnal, Christian McBride-dal és Wynton Marsalisszal is. 2015-ben látott napvilágot debütáló lemeze, melyen nem pusztán dobosként és énekesként, hanem zeneszerzőként is érzékelteti, milyen eleganciával képes a soul-jazz, blues és funk stílusok között ide-oda siklani. Koncertje február 10-én hallható a Fesztivál Színházban (Müpa).

Bővebben...
 

Január 17-én egy családi kirándulás közben váratlanul elhunyt Mic Gillette trombitás, a Tower of Power együttes egyik alapító tagja. A hatvannégy éves muzsikus az oregoni Brookingsban élt. Gillette több tucatnyi pop-, rock- és jazzmuzsikussal készített felvételeket. Édesapja Ray Gillette harsonás volt, aki többek között Tommy Dorsey, Stan Kenton és Harry James nagyzenekaraiban zenélt. Mic rézfúvós csodagyereknek számított: szárnykürtön, tubán és harsonán egyforma virtuozitással játszott. A 80-as évek elején lépett ki a Tower of Power együttesből, majd 2009-ben újra csatlakozott hozzájuk.

Bővebben...
 

Képtalálat a következőre: „Oláh Kálmán”
A Grammy-esélyes Joshua Redman lép fel Oláh Kálmán szerzői estjén február 12-én a Müpa szinpadán. 
Szimfonikus zenekart is foglalkoztató jazzdarabjaival Oláh Kálmán a magyar jazz igazi nagyságává vált. Szerzői estjén az első részben a Danubia Szimfonikus Zenekar működik közre, míg a második részben jazzkvartettben játszik. Joshua Redman sokoldalúságát megcsillantva pedig nem csupán a jazzfélidőben, hanem a szimfonikus zenekari részben is csatlakozik kiváló magyar kollégáihoz.

Bővebben...
 

A Real Gone Records március 11-én jelenteti meg Herbie Mann mindmáig kiadatlan két CD-s gyűjteményét 1969-ből Live at the Whisky 1969—The Unreleased Masters címmel. A fuvolista felvételei természetesen a Los Angeles-i Whisky A-Go-Go bárban készültek olyan muzsikusokkal, akik a 60-as évek végi lemezein szerepeltek. Köztük van Sonny Sharrock gitáros, Linda Sharrock énekesnő, Bruno Carr dobos, Steve Marcus szaxofonos, Roy Ayers vibrafonos és Miroslav Vitous bőgős-basszusgitáros. Az új lemezen mindössze két olyan felvétel található, mely korábbról már ismert volt egy Atlantic-lemezről.

Bővebben...
 


A University of California Press gondozásában látott napvilágot a napokban Krin Gabbard remek stílusban megírt jazzéletrajza, a Better Git It in Your Soul: An Interpretive Biography of Charles Mingus. A kötet sok meglepetéssel szolgálhat azok számára is, akik jól ismerik a világhírű bőgős-zenekarvezető és jazzforradalmár életművét.

Bővebben...
 


Az amerikai és brazil jazzben, sőt, a francia sanzonokban is otthonosan mozgó Stacey Kent neve a jazz hazai rajongói számára már ismerősen hangzik, hiszen nem először jár Magyarországon. Korábbi teltházas koncertje után már nem volt kérdés, hogy visszatér egyszer Budapestre. Az énekesnő június 12-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lép fel zenekarával, a Budapesti Nyári Fesztivál keretein belül.

Bővebben...
 

Diana Krall, az ötszörös Grammy-díjas, nyolcszoros Juno-díjas zongorista-énekesnő legszorosabb kötődése a jazz műfajához alakult ki, ám egyedülálló előadói stílusa, kategóriákon túlmutatóan emeli őt a legünnepeltebb és legtöbbek számára ihlető forrásként ható művészek közé. Sikereit jelzi, hogy az elmúlt harminc évben nem volt olyan női jazzelőadó, aki több hanghordozót adott volna el, mint ő, ezek közül kilenc arany-, három platina- és hét többszörös platinalemez.
Zongoratanulmányait négyéves korában kezdte; az egyik legfontosabb élményt édesapja Fats Waller-lemezgyűjteménye jelentette számára, amelynek darabjait igyekezett egytől egyig kívülről megtanulni. A zenei hagyományok iránti nagyrabecsülése mindvégig elkísérte pályáján: tisztelgett Nat King Cole, a '20-as, '30-as évek tradicionális jazz- és ragtime-darabjai, illetve a popzene legendái - Bob Dylan, Elton John, az Eagles és mások - előtt. Lemezfelvételek készítése és a kiterjedt turnézás mellett arra is szakít időt, hogy alkalomadtán Barbra Streisand új lemezének produceri feladatait lássa el, Paul McCartney számára készítsen hangszereléseket, vagy éppen Neil Young oldalán adjon jótékony célú koncerteket szülőhazájában, Kanadában.
Legutóbbi, Wallflower című lemezének tizenhatszoros Grammy-díjas producere, David Foster így méltatta Krallt: „Diana olyasvalaki, aki gyönyörű eleganciával képes minden végletet megélni, és erről újra meg újra tanúbizonyságot tesz.” Krall legközelebb június 30-án lép fel Budapesten a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Bővebben...
 

Cécile McLorin Salvant már megjelenésével felkelti közönsége figyelmét, hogy aztán újabb és újabb meglepetéseket szerezzen hallgatóságának spontán választott zenei megoldásaival, intelligenciájával, humorával és elbűvölő színpadi jelenlétével. Jazzel, blueszal, esetenként folkkal átitatott zenéjébe néhol a klasszikus műveltségéből származó elemeket is csempész, hangját mindig tökéletesen használja, dalszövegeit teljes átéléssel adja elő, így válik üzenete hitelessé. 
A haiti és francia szülők gyermekeként Miamiban született Salvant már ötévesen zongorázni tanult, nyolcévesen kezdte klasszikus énektanulmányait, amelyeket később Franciaországban tökéletesített barokk zenei és improvizációs stúdiumok hozzáadásával. Innen származik lenyűgöző sokoldalúsága. A jazz híres vokalistái közül Sarah Vaughan, Billie Holiday és Bessie Smith gyakorolta rá a legmélyebb hatást, de művészete Ella Fitzgerald emlékét is felidézi.
Az idén huszonhét éves énekesnő 2010-ben adta ki első szólóalbumát, majd ugyanebben az évben megnyerte a kiemelkedő presztízsű Thelonious Monk Nemzetközi Jazzversenyt, így rövidesen elkészíthette WomanChild című következő lemezét, amelyet Grammy-díjra jelöltek a legjobb vokális jazzalbum kategóriájában. Úgy tűnik, Salvant nem tud hibázni, mert For One to Love című 2015-ös albuma, melyen már öt eredeti szerzemény található a számára testhez álló örökzöldek mellett, ismét Grammy-várományos. Müpa-beli, március 11-i koncertjén ebből az erős nőket dicsőítő anyagból is válogat a világ élvonalába tartozó ritmusszekciója kíséretével: Renée Rosnes zongorázik, Rodney Whitaker bőgőzik és Lewis Nash dobol.

Bővebben...
 

Lajos Dudas: Radio Days: The Music of Lajos DudasA napokban kerül a boltokba Dudás Lajos új albuma, a Brückenschlag. A kortárszenének és jazzlemeznek egyaránt kiemelkedő teljesítmény a magyar-német klarinétművész hatvanadik lemezfelvétele ötvenöt éves pályáján. Az album egyben születésnapi ajándék is a jazzmuzsikus hetvenötödik születésnapjára. Maga az előadó úgy fogalmaz: ez az az album, amelyet magával vinne arra a bizonyos Robinson-szigetre. Ha úgy tetszik, ezt tekinti pályája csúcspontjának. A felvételen közreműködik a Deutsche Kammerakademie Neuss és a Lajos Dudas Quartet. A CD-n Bartók, Dudás és Webern művei hangzanak fel. Vezényel Leo Siberski. Dudás Lajos zenéinek barátai figyelmébe ajánljuk a szintén nagyszerűen sikerült, nemrégiben a piacra került Radio Days albumot is!

 

Getz/Gilberto '76A Resonance Records bejelentette: február 19-én megjelentetik Stan Getz és João Gilberto 1976-ban készített, mindmáig kiadatlan koncertfelvételét Getz/Gilberto ’76 címmel. Közös zenekarukban Getz akkori ritmusszekciója kísér: Joanne Brackeen zongorista, Billy Hart dobos és Clint Houston bőgős. A szenzációs leletnek számító felvétel 1976. november 16-án készült a San Franciscói Keystone Korner klubban. A Resonance Records még egy 1976-os Getz-lemezt piacra dob. A Moments in Time kvartettlemez a brazil muzsikus nélkül, és szintén a Keystone Kornerban vették fel ugyanazon a héten, amikor a másik koncert is elhangzott. 1962-es első közös lemezüket követően a két művész csak ritkán játszott együtt újra, a mostani lemez tehát valódi ritkaságnak számít.

 

01_jimmy_rushing1957_depth1Jazz Singers címmel nyílik kiállítás február 11-én a washingtoni The Library of Congressben: a tárlaton végigkísérhetjük a jazzéneklés fejlődését az 1920-as évektől napjainkig. A kiállítás 2016. július 23-án tart nyitva. A többek között ritka videoclipeket, fotókat, festményeket, kottákat és személyes feljegyzéseket bemutató gyűjtemény elsősorban a Library of Congress zenei anyagából (Music Division) válogat. A kiállítás különlegességei között találjuk például Jelly Roll Morton egy levelét Alan Lomaxhez, Chet Baker öngyilkossága előtt írt feljegyzését, valamint Mary Lou Williams egy kéziratos üzenetét Carmen McRae-hez, melyben lemezre rögzítendő számokat ajánl az énekesnőnek. A televíziós clipeken Billie Holiday, Sarah Vaughan, Fats Waller, Ella Fitzgerald, Jimmy Rushing, Luciana Souza és mások számai láthatók.

Bővebben...
 

A JazzTimes részletet közölt Alan Light hamarosan napvilágot látó What Happened, Miss Simone? című Nina Simone-életrajzából. A részlet azt az epizódját meséli el az énekesnő életének, amikor 1974-ben egy New York-i éjszakai bárban megismerkedett David Bowie-val. Simone épp hullámvölgyben volt, noha őt tekintették a „soul főpapnőjének”. Bowie egyik személyiségváltásával volt elfoglalva: levetette magáról Ziggy Stardust-personáját, New York Citybe költözött, és a soulzene felé kezdett tájékozódni. Kábítószerproblémái voltak, de sikert sikerre halmozott. Bowie és Simone azonnal összebarátkozott, és a férfi hosszú éjszakai telefonbeszélgetésekben próbálta meggyőzni az énekesnőt, hogy szedje össze magát és folytassa szenzációs karrierjét. Később Bowie lemezre vette Simone Wild Is the Wind című számát a Station to Station albumon. Barátságuk az énekesnő haláláig tartott.

 

 

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>