Szeptember 20-án százéves lett Chico Hamilton zenekarvezető és jazzdobos, aki 2013-ban hagyott itt minket. Centenáriuma alkalmából az All About Jazz újraközölt egy vele készült interjút 2007-ből. A személyes hangú beszélgetésből kiderült: a muzsikus kezdetben klarinéton tanult, de hamar áttért a dobokra. Nyolcéves lehetett, amikor édesanyja elvitte egy koncertre a Paramount Theaterbe. Duke Ellington zenekara játszott. Hamiltont annyira elbűvölte Sinny Greer játéka, hogy eldöntötte, ő is ezt szeretné csinálni. Hamilton ebben az interjúban sajnos nem beszél a Szabó Gábort is foglalkoztató lemezeiről, viszont néhány érdekességgel szolgál Roman Polanski Iszonyat című filmjéről, melynek ő írta és játszotta a zenéjét. Korai kvintettjéről szintén beszél, melyben csellót is alkalmazott.

Még az idén elérhető lesz Oláh Kálmán és Piotr Wojtasik közös kvintettjének lemeze, Mosaics címen. Nemrég fejezte be a magyar-lengyel együttműködésben készült albumot a magyar zongorista, melyet a Waclaw Felczak Alapítvány támogat.Oláh Kálmán több éve kísérletezik különböző közép-európai jazz-projektekkel, melyekkel legfőbb célja a kelet- és közép-európai jazz-zenészek szorosabb együttműködése, valamint Magyarország, Lengyelország és a szomszédos országok különböző népzenei és klasszikus zenei közkincsének népszerűsítése a jazz egyedülálló improvizatív nyelvezetén keresztül, amivel egyfajta közép-európai zenei szintézis jön létre. Oláh Kálmán és Piotr Wojtasik nem ismeretlenek egymásnak, már többször léptek fel együtt Európában. A zongorista és a trombitás arra vállalkozott, hogy a lemezanyagot ne csak saját kompozícióik, hanem magyar és lengyel klasszikus szerzők, mint Chopin vagy Kodály témákra épülő művek átdolgozásaival tegyék még izgalmasabbá.A két zeneszerző mellett magyar részről Balázs Elemér dobol, Oláh Kálmán Jr. szaxofonozik, lengyel részről pedig Adam Kowalewski bőgőzik. A lemezen két-két szerzemény lesz található a trombitás Piotr Wojtasiktól és Oláh Kálmán Jr.-tól, valamint három kompozíció Oláh Kálmántól.

Egy héttel 77. születésnapját követően, szeptember 16-án elhunyt George Mraz cseh származású nagybőgős, sokak szerint minden idők egyik legjobb bőgőse a jazz világában. Egyes hírek szerint Prágában érte a halál, de se erről, se halálának körülményeiről nem szólnak a gyászjelentések. Miután a 70-es években Amerikába emigrált, a műfaj legnagyobbjainak zenekaraiban kapott helyet. Bostoni főiskolásként már fellépett Clark Terryvel, Herbie Hancockkal és Carmen McRae-val. Később játszott például Dizzy Gillespie, Oscar Peterson, Zoot Sims, Stan Getz, Roland Hanna, Dee Dee Bridgewater, Bill Evans, John Abercrombie és Tommy Flanagan oldalán. „Úgy játszik a bőgőn, mintha ő találta volna fel” – mondta róla zongorista kollégája, Richie Beirach. Mraz több mint 400 sessionön kísért, de saját nevén csupán kilenc lemezt adott ki, további tizenkettőn pedig másodmagával irányított egy zenekart.

Augusztus végén készített interjút az All About Jazz a japán zongorista fenomén Hiromival. A beszélgetésből kiderült: úgy tervezték, hogy szeptemberben háromzongorás showműsort rendeznek Makoto Ozone és Chick Corea részvételével, de tervüket meghiúsította Corea halála. Ráadásul nemrégiben Hiromi csapatából is kiesett egy jelentős résztvevő, Anthony Jackson basszusgitáros, aki sztrókot kapott. Most, lábadozása közben, online mesterkurzusokat tart a Berklee-n. Hiromi a magánéletéről is elárult titkokat. Elmondta: 2007 óta férjnél van, a férje Mihara Yasuhiro divattervező. Amikor teheti, a férje által kreált ruhákban lép színpadra. Arról is beszámolt, hogy különleges frizurákat azóta hord, hogy Bostonban a Berklee növendéke volt. Az oda járó ázsiai diákokat az amerikaiak arcról nem mindig tudták megkülönböztetni, ezért határozta el a japán zongoristanő, hogy egyedi hajviseletével különbözteti meg magát ázsiai diáktársaitól.

Újabb jazzfilm premierje zajlott le nemrégiben az Egyesült Államokban. A Fire Music a 60-70-es évek free jazz mozgalmát mutatja be Tom Surgal rendezésében. A 88 perces film interjúk és archív filmrészletek sorából áll. Többek között Albert Ayler, Ornette Coleman, Cecil Taylor, Eric Dolphy, Sun Ra, John Coltrane, Sam Rivers és Marion Brown koncertjeiből láthatunk izgalmas részleteket, de a film nagyobbik felét az interjúk töltik ki. Itt még terjedelmesebb a névsor: Bobby Bradford, Sonny Simmons, Ingrid Sertso, Carla Bley, Noah Howard, Rashied Ali, Sirone, Prince Lasha, John Tchicai, Marshall Allen, Don Cherry, Evan Parker, Peter Brötzmann, Wadada Leo Smith, Joseph Jarman, Archie Shepp, Bill Dixon, Roswell Rudd, Noah Howard, Thurman Barker, John Gilmore, Anthony Braxton és George Lewis. Az interjúk nagy része a film számára készült. Sajnos a megkérdezett zenészek egy része azóta már nincs közöttünk.

A Candid Records több lemezújdonsággal búcsúzik a nyári hónapoktól! Mindenekelőtt a brazil pianista/énekesnő, Eliane Elias náluk megjelent albuma érdemel figyelmet, melyen a zongorista régi álma valósult meg: végre közreadhatja a néhai Chick Coreával, illetve a kubai zene nagy öregjével, Chucho Valdésszel közös zongoraduóit. A Count Basie Big Band 1961-ben készítette el híres élő felvételét a New York-i Birdland klubban. Hatvan évvel később a nagyzenekar visszatért a klubba, hogy jelenlegi vezetője, Scotty Barnhart irányításával adja elő új műsorát. A felvétel még 2020 januárjában készült. Eliashoz hasonlóan Stacey Kent énekesnő is duólemezzel jelentkezik a Candid kínálatában. Kent eklektikus dalgyűjteményét régi barátja, az 1971-ben született Art Hirahara zongorista játéka teszi teljessé. Az énekesnő zenei nyitottságát mutatja, hogy az új lemezen (Songs from Other Places) Paul Simon, a Lennon-McCartney kettős, Stevie Nicks, Gershwin, Weil és Jobim dalai szólalnak meg.

Szeptember 14-én nyitja meg kapuját a legendás New York-i Village Vanguard klub, miután 2020. március 16-án a vírusveszélyre való tekintettel bezárt. A klub oltási igazolvánnyal és érvényes személyi igazolvánnyal rendelkező, tizennyolc év feletti látogatókat fogad. Jegyek csak elővételben válthatók a klub honlapján. Az új időszakot Ron Miles trombitás zenekara kezdi, mely szeptember 19-ig lép fel a klub színpadán. Az együttesben Bill Frisell gitáros, Brian Blade dobos, Jason Moran zongorista és Thomas Morgan bőgős játszik. Őket a Bill Charlap trió követi szeptember 21-től október 3-ig. Itt Peter Washington bőgőzik és Kenny Washington dobol.

Szeptember 5-én tartotta idei közgyűlését a Magyar Jazz Szövetség. Az új vezetőségben további két évig Bágyi Balázs dobos maradt az elnök, Zsoldos Béla ütős és Gayer Ferenc bőgős a két alelnök. A vezetőség további tagjai: Karosi Júlia énekesnő, Kollmann Gábor szaxofonos, Nagy János és Pozsár Máté zongorista. A hagyományokhoz híven a szakmai díjakat is kiosztották: Szabó Gábor- és Gonda János-díjat kapott posztumusz Winand Gábor. A Pernye András-díjat Kármán Sándornak, a ceglédi dobmúzeum vezetőjének ítélték oda

A Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégium nyolcadik alkalommal hirdet nyílt pályázatot a Hangfoglaló Program keretén belül induló és kezdő előadók, zenekarok hang- és képfelvételének elkészítésére, turnék és fellépések, valamint ezek kommunikációjának megvalósítására. A pályázatnak az alábbi céloknak kell megfelelnie: 
minimum öt, korábban még stúdióban nem rögzített saját zeneszám, minőségi, profi hangstúdióban történő felvétele, rögzítése, amiket a támogatottnak meg kell küldenie elektronikus úton a Hangfoglaló Programirodának, 
minimum egy, újonnan rögzített saját dalhoz kapcsolódó, profi technikával és szakemberekkel rögzített, minőségi videoklip felvétele, elkészítése, amit a támogatottnak a videoklip elkészülte után meg kell küldenie elektronikus úton a Hangfoglaló Programirodának, a támogatott előadó vagy zenekar promóciós portfóliójának elkészítése (fotó, logó, sajtóanyagok, alaphirdetési eszközök – komplex kiajánló anyag, amely magában foglalja az előadó/zenekar bemutatkozó anyagait: fotó, videó, hangzóanyag, rövid leírását és elérhetőségeit), pályázó előadó vagy zenekar webes felületének folyamatos működtetése minimum a program megvalósításának végéig,

Pályázók köre:
Olyan induló és kezdő előadók, zenekarok, akik:
legfeljebb 1, nem szerzői kiadású nagylemezzel (minimum 8 dal egy adathordozón) rendelkeznek, a pályázati felhívás megjelenése előtti 1 évben maximum 20 élő koncertet adtak,
maximum 2 olyan dallal rendelkeznek, amelyet országos lefedettségű rádió több mint 5 alkalommal játszott a pályázat megjelenését megelőző 12 hónapban. 
A pályázatban több kitétel is van, például egy mentort jelölnek ki a zenekarnak, akinek a megnyert összegből 250.000 Ft + ÁFA jár. A Kollégium csakis művészi értékkel rendelkező élőzenei formációkat támogat, felvett alapra történő élő éneket nem.
Pályázatot nem nyújthat be az a zenekar, ahol eddig már nyertes pályázatban részt vett az együttes vezetője vagy az együttes 50 %-a.
Igényelhető támogatás: 2.500.000 Ft
Pályázati cél megvalósításának időtartama: 2021. december 1.– 2022. december 31.
Nevezési díj: 10.000 Ft
Határidő: 2021. szeptember 30-án éjfél.

2018 novemberében két Los Angeles-i muzsikus, Carlos Niño és Miguel Atwood-Ferguson, akik már hosszú ideje tartó munkakapcsolatban állnak, Chicagóba utazott, hogy részt vegyen a Universal Beings (Univerzális lények) c. Makaya McCraven album megjelenése alkalmából rendezett koncerten. A chicagói előadást követő estén Jeremy Cunningham, az új zenei irányzatok népszerűsítésére specializálódott International Anthem nevű lemezcég támogatója mutatta be új zenei anyagát The Weather Up There (Az időjárás ott fenn) címmel. Mivel Niño és Atwood-Ferguson még mindig a közép-nyugati városban tartózkodott, a két zenész felkérést kapott, hogy vendégelőadóként nyissák meg a műsort. Az 1977-ben született Carlos Niño, a sokoldalú és katalizátori erővel rendelkező producer, hangszerelő ütőhangszeres zenész és rádiós műsorvezető már nagyon fiatalon, az 1990-es évek közepén letette névjegyét a független zene világában, amikoris Spaceways címmel elindította a Los Angeles-i KPFK csatornán futó műsorát, nem sokkal később pedig másokkal közösen megalapította a Dublab nevet viselő, non-profit vállalkozásként működő internetes rádiócsatornát. Emellett Niño kulcsszerepet játszik a poszt-hip hop, a kortárs spirituális jazz és a new age műfaj szakszókincsének megalkotásában, és közösségi tevékenységet is folytat. Együttese, a Carlos Niño & Friends (Carlos Niño & Barátai) olyan erőt képvisel, amely rengeteg elhivatott zenész számára jelent inspirációt. A hangszerlőként, zeneszerzőként, zenei igazgatóként és producerként egyaránt „funkcionáló” Miguel Atwood-Ferguson, aki több hangszeren is játszik, klasszikus zenét tanult, és sessionzenészként kezdte pályafutását. Atwood zámos előadó, köztük Dr. Dre, Anderson Paak és Thundercat részére komponált vonósokra írt darabokat. Niño és Atwood-Ferguson igazi művészi együttműködése és barátsága 2005-ben kezdődött, amikor két lemezt -- Niño Ammoncontact nevű duójának utolsó, With Voices (Hangokkal) c. albumát, valamint a Niñon és Atwood-Fergusonon kívül Dwight Tribleből és Dexter Storyból álló The Life Force Trio Living Room (Nappaliszoba) című anyagát – készítettek közösen. Ugyanabban az évben Atwood-Ferguson csatlakozott Niño együtteséhez, a Build an Ark-hoz. A két termékeny és független művész –- a kreatív zene elkötelezett támogatói - 2007-ben újabb albumot jelentettek meg, és jóllehet az azt követő évtizedben is gyakran zenéltek együtt, Legközelebb csak 2020-ban adtak ki közös lemezt, Chicago Waves (Chicagói hullámok) címmel.

Augusztus 20-án nyolcvankét éves korában egy bronxi kórházban elhunyt Larry Harlow zongorista-zeneszerző, a salsa zene egyik meghatározó amerikai népszerűsítője. Harlow annak ellenére vált a latin, főként kubai zene nagykövetévé, hogy maga nem volt latin származású. Az 50-es években Kubában tanulmányozta az afro-kubai zenét, majd megtért, és a santería vallás híve lett. A következő évtizedekben pedig Amerikában ötvözte a helyi divatos zenéket (jazz, rock, funk) a latin ritmikákkal. Mint lemezkiadó producer mintegy 260 latin albumot jelentetett meg Fania Records nevű kiadójánál. Számos hangszeren játszott, így oboán, vibrafonon, hegedűn, bőgőn és ütőhangszereken – ennek segítségével kitágította a salsa-előadások hangpalettáját. Leon Gast 1972-es dokumentumfilmje, az Our Latin Thing a Fania All-Stars szuperband manhattani fellépését örökíti meg, szintén Harlow produkciójában.

Április 6-án került a boltokba az orosz multiinstrumentalista Denis Krupin új lemeze, a Path to Light, mely minden hangjával a nemrégiben elhunyt billentyűs játékosra, Lyle Maysre emlékezik. Az orosz muzsikus nagyszerű kvartettet állított össze „gyászlemezén”: ő maga gitározik, billentyűs hangszereken játszik és a zenei programokért felelős; Andrea Marcelli kezeli az ütőhangszereket; Bob Mintzer szaxofonozik, de sajnos csak két számban; valamint – szintén két darabban, Jerry Goodman hegedül. A lemezen tíz felvétel hangzik el.

Az LP-k reneszánsza immár olyan méreteket ölt a lemezgyűjtők között, hogy például a Jazziz magazinban külön lemezkritikai rovat foglalkozik az új megjelenésekkel – „Vinyl Watch” címmel. A lap legutóbbi számában John Coltrane Another Side of John Coltrane (Craft), Willie Colón és Rubén Blades Siembra (Craft Latino), Tony Coe és John Horler Dancing in the Dark (Gearbox), Lee Konitz és Gerry Mulligan Lee Konitz Plays with the Gerry Mulligan Quartet (Blue Note), valamint McCoy Tyner Expansions (Blue Note) című kiadványairól olvasható bírálat.

Megjelent a Gramofon zenei magazin nyári száma! Az újabb szerkesztési elveknek megfelelően a lemezkritikák hiányoznak a lapból, melyet most interjúk és esszék töltenek meg. A jazzrovatot ezúttal három írás képviseli: Márton Attila cikkében Louis Armstrong életútjával foglalkozik, Máté J. György a 60-as évek végi franciaországi amerikai free jazz törekvésekről szóló írásának második részét közli, míg Bencsik Gyula Dresch Mihállyal készített interjút a szaxofonos két új lemezének megjelenése apropóján.

Nagyonalú gesztust tett a Jazziz magazin, amikor néhány hete ingyenes különszámban ünnepelte meg Pat Metheny gitáros 67. születésnapját (augusztus 12.). Metheny az utóbbi évtizedek egyik legtermékenyebb és legnagyobb hatású jazzművészévé vált, akinek zenéje jóval a jazz határain túl is éreztette ihlető erejét. Metheny munkásságának jelentőségét három aranyalbum és húsz Grammy-díj jelzi. A Jazziz Metheny-számában számos beszélgetés olvasható a gitárossal, például egy izgalmas párbeszéd John McLaughlinnal, illetve a gitáros Ornette Coleman zenéjéről szóló nyilatkozata.