•  

  •  

  •  

  •  

  •  

Lukács Miklós cimbalomművész kétségkívül a magyar zenei élet egyik legkivételesebb alakja: klasszikus zenei képzettsége lehetőséget adott számára, hogy a jazzel és a kortárs zenével is elmélyülten foglalkozzon. Virtuóz játékmódja és folyamatos kísérletezése korábban ismeretlen hangzások felfedezését eredményezte. Könnyedén alkalmazkodik a legkülönbözőbb zenei stílusokhoz, és mindig magával ragadja a hallgatóságot. A jazz éppúgy inspirációt nyújt számára, mint a klasszikus és a kortárs zene, így szinte lehetetlen behatárolni, melyik műfaj jelenik meg erősebben saját kompozícióiban.
Orbán Györggyel és Baló Istvánnal 2013-ban alapította Cimbiózis elnevezésű trióját, mellyel kapcsolatban így fogalmazott: „Úgy komponáltam erre a trióra, hogy kamarazeneszerűen szólaljunk meg, ahol minden zenész egyforma súllyal van jelen. Ezért is választottam névnek a Lukács Miklós Trió - Cimbiózist, mert a köztünk lévő szimbiózis kulcsfontosságú.” Ezen az estén (Müpa, május 25.), mielőtt a trió a rá jellemző szabad, improvizatív zenével pódiumra állna, két, a klasszikus zene világából ismert partnerrel, Klenyán Csaba klarinétművésszel és Jankó Attila fagottossal kiegészülve bemutatják az együttes harmadik lemezének anyagát. A Lux et umbra - fény és árnyék - címet viselő új album e látszólag egymással ellentétes természeti jelenségek kapcsolódási pontjai, a köztük lévő testvériség és életünkre gyakorolt hatásuk megértését tűzte ki célul.

Bővebben...


A Resonance Records gondozásában jelent meg a napokban Wes Montgomery egy eddig sose hallott, 50-es évekbeli felvételeit tartalmazó lemez: Back on Indiana Avenue: The Carroll DeCamp Recordings. A szép kivitelű dupla CD-n élő és stúdiófelvételek egyaránt megszólalnak. Montgomery állandó partnere ezekben a számokban a pianista Carroll DeCamp. A kiadvány további érdekessége, hogy a kísérő könyvecskében interjú olvasható George Benson és John Scofield gitárossal, s ugyanitt Lewis Porter és Zev Feldman producer esszéje is megtalálható.

Bővebben...

Bill Frisell az utóbbi három évtized egyik legnagyobb hatású gitárosaként nem igényel bemutatást: többször koncertezett Magyarországon, a Müpában is, ahol az izlandi Skúli Sverrissont is hallhattuk 2007-ben Laurie Anderson zenei rendezőjeként és basszusgitárosaként. Frisellhez hasonlóan Sverrisson is nagyon sokoldalú zenész - ezt jól példázza néhány név azok közül, akikkel már együttműködött: Ryuichi Sakamoto, Derek Bailey, Lou Reed, Jon Hassell, David Sylvian, Arto Lindsay, Allan Holdsworth, Jóhann Jóhannson. A duó többnyire Sverrisson szerzeményeit játssza, melyeket kifejezetten 2018-ban Strata címmel megjelent közös lemezükre írt. Izlandiként Sverrisson játékára is jellemző a skandináv országok éteri, bensőséges, nagy tereket nyitó jellege, mellyel közvetlen rokonságba állítható Frisell zenei világa.
A két zenész sokáig nem ismerte egymást személyesen, de mint utólag kiderült, mindketten rendszeresen hallgatták egymás lemezeit, és vártak a lehetőségre, hogy együtt zenélhessenek. A lemez, bár első zenei találkozásuk lenyomatát őrzi, a felvétel a stúdióban jelen levő kiváló rendező, Jim Jarmush elmondása szerint olyan hipnotikus és szinte már szürreálisan ihletett módon, szavak nélkül zajlott, mintha egy testvérpár zenélt volna.
A duó rövid európai turné keretében lép fel a Müpában május 8-án - a koncert különleges és talán soha vissza nem térő alkalom, mely bizonyára mély nyomot hagy majd a hallgatóságban.

Bővebben...


A Spring Roll kvartett 2014-es megalakítása révén a lenyűgözően sokoldalú fuvolás, Sylvaine Hélary olyan kompozíciók megalkotásába kezdhetett, amelyek saját kortárs zenei tanulmányaiból, találkozásaiból a New York-i szcéna zenészeivel (Tim Berne, Kris Davis, Tony Malaby, Ralph Alessi), sőt abból a nehezen kategorizálható popzenéből is sokat merítenek, amelyet fiatal, zabolátlan éveinek zenekaraiban (Martine à la plage, Fantazio) játszott.
A Spring Roll hangszer-összeállítása szokatlan. Fuvolák, hozzá egy szaxofon vagy klarinét, zongora, bőgő, időnként harangok. Mindezek mellé analóg szintetizátor és ringmodulátor társulhat, így a négyes megszólalása a legszikárabb minimalizmustól egy nagyzenekar örvénylő hangzásáig igencsak széles skálán mozog. Soha nem hallott hang-kombinációk megteremtése – ez az, ami a csapat zenészeit leginkább foglalkoztatja. Zenéjük rokonítható azokkal az új zenei törekvésekkel is, melyek az improvizáció és kompozíció kölcsönös viszonyának lehetőségeit szélesítik. Budapesti koncertjükre április 30-án, a Nemzetközi Jazznapon kerül sor az Opus Jazz Clubban.

Bővebben...

Az április 25-én kezdődő brémai jazzahead! szakvásáron a BMC is kivételes ihletettségű új kiadványokkal képviseli a kreatív szabadságra építő új-jazz törekvéseit, ami egyben a kiadó saját ars poeticája is egyben. A vadonatúj BMC-kiadványok között találjuk a Melanoia (Dejan Terzic dobos 2012-ben alapított zenekara) új albumát, az Aki Takase Japanic Thema Prima című lemezét, a Robert-Chevillon-Atef trió Captivate címmel megjelent korongját, valamint a Brun-Courtois-Finker dob-cselló-szaxofon trió gyűjteményét (Les démons de Tosca – Opus I).

Újraindul a legendás Keystone Korner jazzklub, de ezúttal nem San Franciscóban és nem is Tokióban, hanem Baltimore-ban. A klubot ketten revitalizálták: Todd Barkan, aki az eredeti klubot vezette 1972 óta, illetve Robert Wiedmaier Michelin-csillagos séf. A Keystone Korner lesz az első jazzklub a környéken, amióta a 80-as évek végén bezárt Baltimore-ban az Ethel’s Place és a Blues Alley. Az új klub hivatalos megnyitója április 30-án lesz: egybeesik a Nemzetközi Jazznappal. A klub első fellépője a Ron Carter Trio lesz. A bőgős itt ünnepli majd 82. születésnapját.

Bővebben...

A Grammy-díjas Laurence Hobgood zongorista, Kurt Elling egykori kísérője tesseterra címmel jelentetett meg CD-t a napokban (Ubuntu Music). Triójában Jared Schonig dobol és Matthew Clohesy bőgőzik. A triót alkalmanként kiegészíti a The Solar String Quartet munkája. Hongoodék műsorán finom ízléssel elkészített feldolgozások hallhatók Chopintől Stingig, valamint a Crosby, Stills, Nash & Young együttestől Cole Porterig.

Bővebben...

A Müpa megnyitása óta jazzel ünnepli a tavaszt. A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három olyan hölgyet köszönthet a magyar közönség, akiknek stílusa bár eltér egymástól, a műfaj iránti teljes odaadásuk mégis összeköti őket. Mindhárman ugyanazt a szenvedélyt adják tovább a közönségnek, a maguk eszközével - legyen ez a basszusgitár, a szaxofon vagy saját hangjuk.
Prince zenekarának egykori basszusgitárosa, Ida Nielsen új albumával érkezik, a Beyoncé zenekarában is szaxofonozó Tia Fuller saját kvartettjével jön, az Ella Fitzgerald örökségének egyik legavatottabb letéteményeseként számon tartott Jane Monheit kísérője pedig a Budapest Jazz Orchestra lesz.
Ida Nielsen & Band - 2019. május 3. péntek 20:00- 22:00  - Fesztivál Színház
Ida Nielsen - basszusgitár, ének; Kuku Agami – rap; Phong Le - billentyűs hangszerek, ének; Oliver Engqvist - gitár, ének; Patrick Dorcean - dob, elektronika
Jane Monheit és a Budapest Jazz Orchestra - 2019. május 4. szombat 20:00- 22:00 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Tia Fuller – szaxofon; Andrew Renfroe – gitár; Chris Smith – bőgő; Mark Whitfield jr. - dob

 

A JazzTimes magazin idén is megszavaztatta olvasóit a 2018-as jazzévről. A következő fontosabb eredmények születtek:
Az év művésze: Roy Hargrove
Az év kiadványa: Kamasi Washington Heaven and Earth (Young Turks)
Legjobb akusztikus zenekar: Wayne Shorter Quartet
Legjobb elektromos zenekar: Snarky Puppy
Legjobb nagyzenekar: Jazz at Lincoln Center Orchestra
Legjobb fesztivál: Newport
Legjobb jazzklub: Village Vanguard
Legjobb dokumentumfilm: Quincy
Legjobb jazzkönyv: Maxine Gordon: Dexter Gordon

Bővebben...




Jövőre lesz négyéves a Blue Note At Sea gála, melyet a lemezkiadó közösen szervez a Blue Note jazzklubokkal, valamint a zenés hajóutak szervezésével foglalkozó Entertainment Cruise Productions vállalattal. Már most tudni lehet, hogy a 2020-as program fellépője lesz Marcus Miller, Robert Glasper, Gregory Porter, Christian McBride, David Sanborn, Kirk Whalum, Joey DeFrancesco és sokan mások.

Bővebben...



Újabb ismeretlen zenei lelet került a napokban a lemezboltok polcaira. Betty Carter énekesnő egy eddig kiadatlan 1992-es koncertjéről van szó, melyet az akkoriban még újdonságnak számító Jazz at Lincoln Center műsorsorozaton belül adott elő. A show „A zene sosem ér véget” címet kapta, így a most megjelent lemez is The Music Never Stops címmel szerezhető be. Carter bopszámokat és balladákat énekel, miközben három különböző trió, egy nagyzenekar, valamint egy vonós együttes felváltva kíséri.

Bővebben...


A Seven Steps to Heavent 1963-ban jelentette meg az akkoriban igencsak átmeneti időszakát élő Miles Davis. Bár ha egészen őszinték akarunk lenni, egyetlen dolog volt igazán állandó Miles munkásságában, és ez éppen az átmenetiség.
Ez az album igazi zenei metamorfózis. Találkozhatunk rajta introspektív, romantikus balladával, sűrű textúrájú, izgalmas tempójú és dinamikájú játékkal, ami olykor akár könnyed afro-kubai ritmussá kerekedik, mint a So Near, So Far esetében, s mindemellett azzal a jellegzetes, négy-negyedre írt pulzálással, ami aztán az itt megszülető Miles Davis zenekar védjegyévé vált. Ha a szerző nevét hallva eddig leginkább a Kind of Bluera asszociáltunk volna, úgy itt a remek alkalom megtenni a következő lépést, ha pedig nem, akkor is egyszerűen csodálatos estének ígérkezik ez a koncert, melyen a Modern Art Orchestra szólaltatja meg Davis zenéjét az Opus Jazz Clubban, április 13-án.

Bővebben...


Az Infiltratorsben a litván jazz három legjelentősebb és legtehetségesebb improvizatőre találkozik. A csapat zenéjének jellegzetes zamatot ad az akusztikus hangszerek és az élő elektronika egyedi használata, és az a leírhatatlan és megjósolhatatlan kreativitás, amiben a bölcsesség, a spiritualitás és az energia egyaránt felbukkan. Jóllehet a trió mindhárom zenésze nagy szakmai múlttal büszkélkedhet, az Infiltrators célja saját bevallásuk szerint az, hogy a zene univerzális nyelvére koncentráljanak, túllépjenek a hagyományos zenélés keretein, és egyfajta szellemi kapcsolatot hozzanak létre a művész és hallgató között. A trió Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország és Ukrajna után végre az Opus Jazz Club színpadán is bemutatkozik április 12-én.

Bővebben...



Michael Gregory Jackson a besorolhatatlan, kategorizálhatatlan gitárosok egyike. Hathúros hangszerének egyik tisztelt mestere, akinek stílusát sokan követik. Pet Metheny generációja egyik legeredetibb gitárosát tiszteli benne. Bill Frisell 1975-ben hallotta először játszani, és az ő játékát is erősen meghatározta Jackson stílusa. A gitáros ikon új lemeze most került a piacra WHENUFINDITUWILLKNOW címmel. Az albumon dán muzsikusok kísérik Jackson játékát.

Bővebben...


A Jazznoise rendszeresen beszámol a nemzetközi jazzélet fontos híreiről, így arról is, amikor jelentős művészek új lemezt jelentetnek meg. Ezúttal két jazzmuzsikus is új fejezetet nyitott életművében. Julian Lage gitáros Love Hurts című új lemezén az 1960-1970-es évek bizonyos szerzeményeit szólaltatja meg áthangszerelve. Korábbi lemezein sokkal régebbi zenei hagyományok interpretátoraként mutatkozott be.
Szintén vadonatúj CD-vel jelent meg a piacon a francia származású énekes sztár Cyrille Aimée. A Move On: A Sondheim Adventure címre keresztelt albumon új zenekar kíséri az énekesnőt, aki nagyjából a lemez megjelenésével egy időben lakhelyet is váltott – New York-ból New Orleansba költözött.

Bővebben...