•  

  •  

  •  

  •  

  •  

Február 18-án hetvenhat éves korában oslói lakásán elhunyt Jon Christensen norvég jazzdobos, akinek jelentős szerep jutott az európai postbop jazz kialakításában. Már a 60-as években is keresett zenész volt, de nemzetközi hírnévre csak a 70-es években tett szert, amikor egy sor ECM-lemezen szerepelhetett.
Az 1943. március 20-án született művész tizenhét évesen kezdett dobolni. Házidobos lett az oslói Metropole Jazz Clubban, ahol amerikai nagyságokkal (Bud Powell, Ben Webster, Dexter Gordon, Kenny Dorham) is volt alkalma együtt játszani. 1963-ban tagja lett Karin Krog énekesnő új zenekarának. Egy évvel később az épp Skandináviában élő George Russell pianista kvartettjében találjuk. ECM-lemezen 1970-ben szerepelt először, amikor Jan Garbarek kiadta Afric Pepperbird című albumát. Christensen ekkoriban dolgozta ki cintányértechnikáját, valamint „hullámzó” stílusát, mely funk- és swinggyökerű volt. Garbarekkel való munkakapcsolata továbbra is fennmaradt, de más norvégokkal is rendszeresen szerepelt: Terje Rypdal gitárossal vagy Arild Andersen bőgőssel.
Nemzetközi hírnevet 1974-ben szerzett, amikor tagja lett Keith Jarrett „európai kvartettjének”. Itt 1979-ig játszott. Saját lemezeket azonban sosem készített, bár egyik vezetője volt a Masqualero együttesnek az 1980-as években. Munkái ezután is főként az ECM-hez kötődtek (Enrico Rava, Miroslav Vitous). Kései éveiben gyakran játszott fiatalabb norvég muzsikusokkal.

Bővebben...

A 2020-as tavaszt négy nagyszerű új albummal vezeti be a BMC: ebből három a jazz felségterületét világítja be új színekkel és érzelmekkel. A finn-francia-belga Orchestra Nazionale Della Luna tagjai zenével foglalnak állást az ökológiai válság kérdésében, művészi invencióik legjavát állítva szolgálatba, végig szem előtt tartva a zenei magas minőséget; Lukács Miklós Cimbiózis triója élén a jazztől a kortárszene felé tett most olyan lépéseket, amiket eddig nem hallhattunk még tőle ilyen mélységében; Dés András ütőhangszeres kvartettje élén pedig kivonult az őszi erdőbe, hogy felvegye a világon valaha készült egyik legérdekesebb, természeti hangokkal dúsított jazzlemezt…


BMCCD288 Orchestra Nazionale della Luna - There's Still Life on Earth
BMCCD289 Lukács Miklós Cimbiosis Trio - Music From the Solitude of Timeless Minutes
BMCCD291 Dés András Rangers – einschließlich

Bővebben...

Sting írja Széttört zene című, az Európa Könyvkiadó gondozásában idén magyarul is megjelent önéletírásában: „Miután életem nagy részében dalszerző voltam, rövid, rímes versszakokba sűrítettem gondolataimat és érzéseimet, és zenét írtam hozzájuk, sohasem jutott eszembe, hogy könyvet írjak. De amikor eljutottam a számvetésre késztető ötvenéves korba, azt vettem észre, hogy most először kedvem támadt hosszú prózai szövegeket írni, ami éppannyira ösztönzőnek és izgalmasnak bizonyult, mint amilyen a dalszerzés volt valaha is. És így kezdett formát ölteni a Széttört zene. Ez a könyv életem korai szakaszáról szól, a gyerekkoromtól a serdülőkoromon át majdnem egészen a Police-szal aratott sikereim kezdetéig. Ezt a történetet nagyon kevés ember ismeri. Nem volt kedvem a hagyományos önéletrajzok szabályai szerint mindent elmesélni, ami valaha történt velem. Ehelyett az vonzott, hogy megvizsgáljak bizonyos pontokat, egyes embereket és kapcsolatokat, konkrét eseményeket, amelyek ma is nagy erővel rezonálnak bennem, miközben próbálom megérteni a gyereket, aki voltam, és a felnőttet, aki vagyok. "Ugyanazzal a mániás és aprólékos gonddal tanulmányozom a Beatles-lemezeket, mint korábban Rodgers és Hammerstein zenéjét, csak most már gitárom is van. Van egy hangszerem, amelyen képes vagyok reprodukálni az akkordszerkezetek és a riffek mágiáját, amikre a dalaik épülnek. És micsoda dalok, egyik a másik után, albumról albumra! Mindet megtanulom eljátszani, biztos vagyok benne, hogy csak kitartás kell hozzá, és végül az is, ami elsőre kifog rajtam, feltárja előttem a titkát. Újra és újra visszateszem a lemezjátszó tűjét arra a részletre, amelyet nem tudok megfejteni, mint egy kasszafúró, aki addig babrál a zárral, amíg az övé nem lesz a zsákmány. Soha egyetlen iskolai tantárgy sem köti le ennyi időmet és energiámat. Nem állítom, hogy ebben szerepet játszana a jövő valamiféle megsejtése, de van valami szokatlan a megszállottságomban, van valami abban, hogy tudat alatt egyfolytában azt mondogatom magamban: Így fogsz elmenekülni. Így fogsz elmenekülni."

A Magyar Jazz Szövetség pályázatot hirdet a jazz zene iránt érdeklődő fiatal muzsikusok részére.
A pályázat nyerteseinek minimum 25.000 Ft-os hozzájárulást ad nyári jazz táborokban való részvételi díjukhoz.
Ajánlott jazztáborok:
ADYTON Szabad Zene Műhely és Alkotó Együttlét - Nagymaros
BVIT Világzenei és Improvizációs Tábor
Big Band és Jazz Tábor a Budapest Jazz Orchestra-val (Balatonboglár)
Bodajki Jazztábor
DobMánia Tábor (Nagykőrös)
Jazz és Improvizációs Zenei Tábor (Sepsiszentgyörgy)
A felsoroltakon kívül a pályázó megjelölhet más jazz zenei tábort is, amelyet a Magyar Jazz Szövetség megfelelő szakmai színvonalúnak ítél.
A pályázat célja: Lehetőség biztosítása fiatal, tehetséges zenészeknek tapasztalataik bővítéséhez és további szakmai fejlődésükhöz.
A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó tagja legyen a Magyar Jazz Szövetségnek (kiskorú esetén a szülő tagsága is elegendő).
A pályázatokat a Magyar Jazz Szövetség Vezetősége bírálja el.
Az elbírálás legfontosabb szempontjai:
- érdeklődés az improvizatív műfajok irányába
- eddigi tanulmányok, eredmények
- szociális rászorultság
A pályázó a jelentkezéshez szükséges adatlapot letöltheti a Magyar Jazz Szövetség weboldaláról (www.jazzszovetseg.hu), illetve tájékoztatást kaphat a pályázatban részt vevő táborok vezetőitől.
A pályázatot legkésőbb 2020. április 30-ig a Magyar Jazz Szövetség részére kérjük eljuttatni: elektronikus úton: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A pályázókat 2020. május 15-ig e-mail-ben értesítjük.
Sikeres pályázást kíván A Magyar Jazz Szövetség Vezetősége! 

A Magyar Jazz Szövetség idén is kiosztotta a Szabó Gábor-, Pernye András- és Gonda János-díjakat. Szabó Gábor-díjat kapott Ráduly Mihály szaxofonos-fuvolista. Pernye-díjban részesült Kerekes György. A Gonda-díj ez évi díjazottja Kőszegi Imre lett. Gratulálunk mindegyiküknek! Emlékeztetőül: a Szövetség elsőként adományozott díja, melyet a nemzetközileg ismert gitárművészről, Szabó Gáborról neveztek el, az alábbi definícióval rendelkezik: „A Szabó Gábor-díj a hazai jazz szakmai előadói életműdíja.
A díjat - elsősorban - olyan magyar állampolgárságú személy kaphatja meg, aki életművével, művészi és szellemi tevékenységével hozzájárult a magyar jazzművészet színvonalának emelkedéséhez, a magyar zenei élet gazdagításához és nemzetközi elismertségéhez.
A díjat kiemelkedő előadóművészi, zeneszerzői tevékenység elismeréséért évente egy személy kaphatja meg.

Két nagyszerű muzsikus, akik magukat „jazz-állampolgároknak” tartják, kilépett a teljes és határok nélküli világba. Magukkal vitték a rögtönzés, a technikai tudás, a ritmikai és dallamformáló fantázia gazdagságát, a hangszínek és dinamika minden árnyalatát, a szabadság és a kötöttség egyensúlyának biztos ízlésű alkalmazását. Felszippantottak és zenéjükbe oltottak szokatlan metrumokat, a déli, délkelet-európai, kisázsiai és más bűvölő, bájoló, táncos és fájdalmas, örömteli és panaszkodó dallamrajzokat, váratlan és meglepetés erejű lüktető ritmusokat. Teljesítették minden zeneművész erkölcsi kötelességét: felvidítanak, elszomorítanak, elgondolkoztatnak, szelíd révületbe ejtenek. De még azt is, ami csak keveseknek sikerül: katartikus élményben részesítik azt a zeneszerető embert, aki meghallgatja „HANGJAIKAT” (Petrovics Emil). A Binder Károly Borbély Mihály duó legközelebb az Opus Jazz Clubban lesz hallható február 29-én.

Bővebben...

„Banja Lukában született, Nürnbergben nőtt fel, Bernben professzor – a kozmopolita Dejan Terzić Európa egyik legismertebb dobosa és zenekarvezetője” írta a német Jazzthetik magazin az Opus látogatói számára már több zenekarból is jól ismert boszniai származású német dobosról, Dejan Terzićről, aki ezúttal nemzetközi kvartettjével lép fel a klub színpadán. Az amerikai Chris Speed szaxofonos, a szerb származású, Franciaországban élő, s általában csak Bojan Z-ként ismert világhírű billentyűs, Bojan Zulfikarpašić, az új-zélandi Matt Penman bőgős és a bosnyák-német Dejan Terzić dobos alkotta kvartettet méltán nevezhetjük interkontinentális supergroupnak, hiszen egytől-egyig a nemzetközi jazz-élet kiválóságai.
A kvartett változatos hangulatokból, energiákból, hipnotikus ostinatókból és lenyűgöző mélységű hangzásokból összeálló zenéje lebilincselően gazdag, kifejezésteli birodalmat tár fel hallgatóinak, akik koncertjeik során egyaránt élvezhetnek szabad improvizációkat, robbanásveszélyes ritmikai megoldásokat és álomszerű közjátékokat. Előadásuk a hangulatok, érzések és a zene folytonos váltakozása: vidámról szenvedélyesre, szenvedélyesről szabad zenére, szabad zenéről strukturáltra, strukturáltról andalítóra, andalítóról szókimondóra, szókimondóról szórakoztatóra, szórakoztatóról befelé fordulóra. Mindehhez pedig rendkívül robusztus, friss, újszerű, jellegzetes és ellenállhatatlanul dinamikus jazz adja az alapot.
„Ritmikai virtuozitás, gyors tempók, minimalista, ismétlődő motívumok, szabadon lebegő részekkel tagolva. Kifejező kompozícióival, harapósságával és pontosságával a Prometheus egyszerűen lenyűgöző. Chris Speed, Bojan Z, Matt Penman és Dejan Terzić oszthatatlan egységet alkotnak.” írta a zenekar albumáról a német Jazzthing magazin.
Az „interkontinentális supergroup” február 27-én lép fel az Opus Jazz Clubban.

Bővebben...

2019 nyarán Dés András, három zenésztársával, különleges „stúdiót” talált az Erdőkerülő Quartet bemutatkozó albumának felvételeihez: Németbánya és Farkasgyepű közt a Bakony erdeinek egyik eldugott, ember nem járta zugát választották annak helyszínéül. Az amúgy sem hétköznapi körülmények között megszületett lemezen a spontaneitás, a kockázatvállalás és az improvizáció – a jazz alapvető jellemzői – minden eddiginél meghatározóbbak, hiszen Dés András nem vitte magával megszokott hangszer-szettjét, hanem a fákon, a köveken, a vizen, ha úgy teszik, magán az erdőn zenélt. A lemezfelvételt megelőzően annak anyagát, mintegy bemelegítésül, kedvenc magyarországi fesztiváljaikon és klubjaikban, köztük az Opusban is eljátszották, így a felvételekre igencsak felkészülten érkeztek a Bakony rengetegébe. Bár az erdőt nem tudják magukkal hozni ezúttal sem, az einschließlich címmel a BMC Records gondozásában megjelenő lemez – mely az Opus-beli lemezbemutató után a helyszínen lesz először kapható, kedvezményes áron – különleges hangulatát a klub körülményei között is megidézik majd. Az Erdőkerülő Quartet február 26-án lép színpadra az Opus Jazz Clubban.

Bővebben...


December 27-én nyolcvannyolc éves korában elhunyt Jack Sheldon, neves West Coast jazztrombitás és tévés személyiség. Sheldont egész Amerika jól ismerte, mivel 18 éven keresztül szerepelt a közkedvelt televíziós The Merv Griffin Showban, valamint hangját kölcsönözte több rajzfilmhez. Jazzpályája során olyan zenekarokban fordult meg, mint a Stan Kenton nagyzenekar és a Benny Goodman Orchestra. Több mint húsz saját neve alatt megjelent lemezzel is büszkélkedhetett.

Bővebben...

Hatvanhat éves korában Los Angelesi otthonában elhunyt Lyle Mays zongorista, billentyűs játékos, a Pat Metheny Group egyik alapító tagja. Mays és Metheny 1974-ben kezdett együtt dolgozni, közös munkájukat 11 Grammy-díjjal jutalmazták. Mays feltűnt kísérőként Joni Mitchell, Rickie Lee Jones és az Earth and Wind & Fire lemezein is.
Viszonylag kevesen tudják róla, hogy trombitán és gitáron is tehetségesen játszott. Arranzsőrként és zeneszerzőként szintén nagyra becsült tagja volt az amerikai jazzszcénának. Halálhírére reagálva Pat Metheny úgy nyilatkozott: „Lyle volt az egyik legnagyobb muzsikus, akit valaha ismertem.”

 

Bővebben...

Megszülettek a JazzTimes magazin 2019-es olvasói szavazatainak eredményei. Ezek szerint az év jazzmuzsikusa Wynton Marsalis lett. Az újabb sztárok versenyét Veronica Swift nyerte meg. A legjobb friss lemezkiadványt (Tenormore) Scott Robinson szaxofonos jegyzi és az Arbors kiadónál látott napvilágot. A történelmi lemezek és új kiadások versenyében John Coltrane győzedelmeskedett az 1963-as Both Directions At Once albummal. A szavazás szerint a legjobb jazz-kisegyüttest jelenleg Chick Corea vezeti. A legkiválóbb jazz-rock zenekar irányítója Scott Henderson. A nagyzenekarok küzdelmében Christian McBride big bandje került ki győztesen. Az év lemezkiadója az Abstract Logix lett. A legvonzóbb jazzfesztiválnak járó első helyet Montreux szerezte meg. A legjobban sikerült tavalyi jazzkönyv Peter Erskine és Dave Black közös műve lett, a The Musician’s Lifeline.

„Oded Tzur tenorszaxofonos sötéten ragyogó második albumán a tettvágy találkozik a Zen nyugalmával. Vakmerő kvartettjének dinamikája tökéletesen adja vissza a folyamatosan változó történetmesélés szándékát. Tzur, aki az indiai klasszikus zene tökéletes ismerője, ‘a lopakodás építésze’, aki az alapoktól kezdve hihetetlen aprólékossággal építi fel motívumait. Békessége, nyugalma néhol szinte dübörög; ahogy elindítja és befejezi Single Mother című darabját, vulkánt sejtet az óceán fenekén. Tzur, aki a mikrotonalitást kutatja, s akinek játéka a visszafogottság és a türelem mintapéldája, s akinek kirobbanásai így még inkább megdöbbentőek, egyedülálló hangon szólal meg, és hangszerének úttörő dimenziókat és mélységet ad.” írta Carlo Wolff a Downbeat Magazine-ban az Oded Tzur Quartet 2017-es lemezéről.
A New York-i székhelyű szaxofonos, zeneszerző és zenekarvezető, Oded Tzur az ősi és a modern zenei hagyományok közötti kapcsolatokat a történetmesélés művészetétől ihletetten keresi. Az Enja Records kiadásában megjelent két albuma, a Great River (2015) és a Translator's Note (2017) komoly kritikai sikert aratott. Improvizációinak egyedülálló nyelvén előadott „zenei történetmesélése” során Tzur a halk szakaszok és a drámai crescendók erőteljes kontrasztjai közti különös utazásra csábítja hallgatóit. Oded 2018-ban már járt az Opusban, akkor mindenkit elvarázsolt bensőséges zenei történeteivel. Ezúttal legújabb lemezének anyagával tér vissza a klubba: a koncert előtti hetekben megjelenő, Here Be Dragons egyúttal a zenész ECM-debütje is, és ugyanúgy tükrözi az indiai zene iránti érdeklődését, mint első két lemeze. Tzur meghatározó időszakot töltött a bansuri (indiai bambuszfuvola) mesterénél, Hariprasad Chaurasia-nál, és a raga koncepcióját is beépítette zenei univerzumába. Elegáns kompozícióit kiváló izraeli, görög és amerikai zenészekből álló formációjával tolmácsolja. Az Opus Jazz Club február 25-i koncertje a 2019 júniusában, a lugano-i Auditorio Stelio Molo-ban rögzített albumnak szentelt nagyszabású nemzetközi turné egyik állomása lesz.

Bővebben...

A Wynton Marsalis vezetésével működő, tizenöt fős Jazz at Lincoln Center Orchestra napjaink legkiválóbb hangszeres szólistáiból és zenekari muzsikusaiból alakult. A sokoldalú zenekar hatalmas repertoárral rendelkezik, amelyben ugyanúgy megtalálhatók a tagok eredeti szerzeményei, a Jazz at Lincoln Center által megrendelt darabok, akárcsak a jazztörténet ritka műremekei és olyan nagyságok által jegyzett örökzöldek, mint Duke Ellington, Count Basie, Fletcher Henderson, Thelonious Monk, Mary Lou Williams, Dizzy Gillespie, Benny Goodman vagy Charles Mingus. Wynton Marsalis, aki a Jazz at Lincoln Center igazgatója és művészeti vezetője, 1982 óta több mint 60 jazz- és klasszikus zenei lemezt jelentetett meg, amelyek közül kilenc nyert Grammy-díjat, Blood on the Fields című oratóriumát pedig zenei Pulitzer-díjjal tüntették ki. Nemcsak kiváló előadóművész, hanem a jazzoktatás ügyének előmozdítója, akit Kofi Annan 2001-ben az ENSZ békenagykövetévé nevezett ki. Wynton Marsalis és a Jazz at Lincoln Center Orchestra július 6-i koncertje felejthetetlen élménynek ígérkezik.

Bővebben...

11 Grammy-díj és 54 Grammy-jelölés – ez a közös mérlege az amerikai Lee Ritenournek és Dave Grusinnek, akik június 29-én lépnek színpadra a Müpában. A jazz két mestere mindemellett különleges, szinte telepatikus munkakapcsolattal rendelkezik, amelynek eredményeként 17 közös album született. A kortárs jazz és a jazz-funk úttörőjének számító Ritenour 2014-ben járt először Magyarországon a Budapesti Tavaszi Fesztivál meghívására. A 68 éves zenész dolgozott többek között Aretha Franklinnel, Barbra Streisanddal, a Pink Floyddal, a Simon & Garfunkel duóval és Frank Sinatrával, és a hetvenes évek óta negyvennél is több lemezt adott ki. A 85 éves Dave Grusin most első alkalommal készül elbűvölni a magyar közönséget csodás játékával. A hatvanas évek vége óta komponál kísérőzenét filmekhez, és ő lett minden idők egyik legnevesebb filmzeneszerzője: neki köszönhetjük az Aranyoskám, A csodálatos Baker fiúk, a Havanna vagy A cég című filmek különleges hangulatát adó muzsikákat. Egy Oscar-díjjal és hét jelöléssel jutalmazták. Zongoristaként és producerként is fontos munkássága, ő alapította Larry Rosennel a GRP lemezkiadót, amelynek gondozásában a nyolcvanas-kilencvenes évek iránymutató albumai jelentek meg, főleg fúziós jazz műfajban.

Bővebben...


Kamasi Washington június 26-i első magyarországi koncertje is valódi szenzációnak ígérkezik. A tenorszaxofonos a 21. századi modern jazz ikonja, akinek hatására a hetvenes évek fúziós időszaka óta nem tapasztalt figyelem övezi a jazzt. Az 1981-es születésű Washington 2000 óta folyamatosan feltűnést kelt hol a legendás trombitás, Gerald Wilson zenekarában, hol saját Young Jazz Giants és Throttle Elevator Music nevű formációival vagy Flying Lotusszal és Kendrick Lamarral való popzenei együttműködéseivel. Washington Heaven and Earth című epikus, hol feszes, hol szférikus 2018-as mesterművével érkezik a Müpába. A kozmikus magasság és minőség élőben is garantált.

Bővebben...