Az A Love Supreme című, „mindenki által ismert” jazzlemezt 1964. december 9-én vették fel Englewood Cliffsben, a Rudy Van Gelder-stúdióban. A mű 1965 januárjában jelent meg az Impulse! kiadónál. Sokan John Coltrane főművének tekintik a négytételes darabot. Mások tovább mennek: szerintük a lemez minden idők egyik legfontosabb jazzfelvétele.
A stúdióban alternatív take-ek is maradtak, ezek az évek során megjelentek bizonyos Coltrane-kiadásokon, sőt, az első tétel (Acknowledgement) szextettváltozata is napvilágra került – ezt október 10-én vették fel ugyanebben a New Jersey-i stúdióban. Az A Love Supreme élő, a franciaországi Antibes-ban 1965 júliusában rögzített változata 2002-ben vált hozzáférhetővé a gyűjtők számára.
Jelenleg itt tartunk. Egy hónap múlva azonban az Impulse! megjelenteti a mű még sose hallott seattle-i élő változatát is 1965. október 2-i keltezéssel – a Coltrane Quartet ekkor egy teljes hetet töltött az amerikai városban. A szenzációs felvétel úgy vált kiadhatóvá, hogy a koncertet két mikrofonnal szalagra rögzítette Joe Brazil, Coltrane seattle-i barátja, aki később elhelyezte az anyagot saját archívumában. Öt évtizeden át pihent a zeneanyag Brazil otthonában, s csak jóval a zenész 2008-ban bekövetkezett halála után találtak rá a becses leletre.
Augusztus 20-án kilencvenhárom éves korában elhunyt Peter Ind brit jazzbőgős, hangszerének egyik klasszikusa, aki 1947-ben vált profi zenésszé. A Queen Mary óceánjárón játszott Ronnie Scott társaságában. Így ismerkedett meg a New York-i klubok zenéjével. Első amerikai fellépésére 1950-ben került sor a Birdland klubban, Lennie Tristano zenekarában. Egy évvel később New York-ba költözött, ahol Tristano tanítványa lett, ő pedig klasszikus bőgőzést oktatott Charlie Mingusnak. Ind később Lee Konitz és Gerry Mulligan zenéjéhez (cool) került közel. Szenvedélyesen rögzítette a loft-szcéna jazzanyagait, s nem egyet ki is adott saját Wave lemezkiadójánál. Közben hat korabeli (50-es évek) Konitz-lemezen maga is játszott. Looking Out címmel 1961-ben jelent meg első saját lemeze Sheila Jordan közreműködésével. Sok fontos információt közöl ezekről az évekről 2005-ben megjelent monográfiája Tristanoról.
A későbbi években festőként is ismert név lett, főként a nyugati parton. A 60-as évek közepétől ismét Angliában élt.
Mindannyiunk szerencséjére és örömére Dudás Lajos klarinétművész sosem tétlenkedik: újabb és újabb albumokkal jelentkezik, idén ősszel például egy válogatással hatvanéves pályájának gyöngyszemeiből. Az On The Third-Stream-Path című készülő albumot ezúttal is a JazzSick Records gondozza, és október 22-e a hivatalos megjelenési dátum. A CD-t „Die Quintessenz des Grandseigneurs der Jazz-Klarinette”-ként reklámozzák, és ebben semmi túlzás sincs – Dudás Lajos napjaink egyik legjelentősebb klarinétosa, aki különleges, stiláris határokról tudomást se vevő szerzeményeivel és feldolgozásaival újra meg újra a jazz és a klasszikus zene formanyelvével kísérletezik.
Augusztus 24-én elhunyt Charlie Watts. A világhírű rockzenekar, a Rolling Stones dobosa nyolcvanéves volt. Egy héttel azután halt meg, hogy bejelentették, egy közelmúltbeli szívműtét miatt kihagyja a Rolling Stones 2022-es amerikai turnéját. Ez a zenekar első koncertkörútja, amelyen nem vett volna részt. Egy londoni kórházban hunyt el szerettei körében.
Az eredetileg grafikus Charlie Watts 1941. június 2-án született Londonban. 1955 óta dobolt, 1963 januárja óta volt a zenekar tagja, Mick Jagger és Keith Richards mellett az egyedüli, aki az összes stúdióalbumon szerepel. Jóval csendesebb életet élt, mint zenekari társai, 1964-ben házasodott meg, és csak a nyolcvanas években támadtak alkoholproblémái, amelyek miatt kis híján elveszítette a családját.
Charlie Watts kamaszkorában jazzrajongó volt. Jazzdobosnak készült. Első dobszerkóját 1955-ben kapta szüleitől, de azon még Charlie Parker és Gerry Mulligan lemezein hallott számokra dobolt. A sajtónyilvánosságot is próbálta kerülni. Amikor 2015-ben a The San Diego Union Tribute interjút kért tőle, azt mondta, hogy nem szeret magáról beszélni, és azt sem szokta elolvasni, amit róla írnak, utána mégis mintegy másfél órán át beszélt arról, hogy mennyire rajong a jazzért, és hogy már tizenhárom éves korában vett egy Gerry Mulligan-lemezt, a Walking Shoest. Arról is beszélt, hogy Charlie Parker zenéje nyitotta meg előtte a zene végtelen univerzumát, de azt is mondta, hogy a showbiznisz nem érdekli, a zenei csatornákat sem nézi.
Mint ismeretes, alkalmanként jazzlemezeket is készített saját főszereplésével. Ilyen volt a Long Ago & Far Away (1996) vagy a Dán Rádió Big Bandjével közös albuma (2017).
Belgium egyik leginkább lírai és poétikus hangú szaxofonosa – így hivatkoznak Ben Sluijs-ra hazájában, és ehhez a jellemzéshez kétség sem férhet. Sluijs hatalmas tapasztalattal rendelkezik kvartettek vezetőjeként, és évek óta a belga jazzszíntér élvonalában foglal helyet. 2016-ban nagy meglepetést okozott a közönségnek a Jazz Middelheim fesztiválon, ahol az egyik legkiemelkedőbb flamand dobossal, Dré Pallemaerts-szel (aki korábban olyan zenészek partnere volt, mint Melanie de Biascio, Mark Turner, Joe Lovano, Yusef Lateef, vagy Bill Carrothers), valamint két fiatal kiválóság, a zongorista Bram De Looze és Lennart Heyndels bőgős társaságában lépett színre az új Ben Sluijs Quartettel. E kvartett budapesti koncertje szeptember 17-én lesz az Opus Jazz Clubban.
Belgium egyik leginkább lírai és poétikus hangú szaxofonosa – így hivatkoznak Ben Sluijs-ra hazájában, és ehhez a jellemzéshez kétség sem férhet. Sluijs hatalmas tapasztalattal rendelkezik kvartettek vezetőjeként, és évek óta a belga jazzszíntér élvonalában foglal helyet. 2016-ban nagy meglepetést okozott a közönségnek a Jazz Middelheim fesztiválon, ahol az egyik legkiemelkedőbb flamand dobossal, Dré Pallemaerts-szel (aki korábban olyan zenészek partnere volt, mint Melanie de Biascio, Mark Turner, Joe Lovano, Yusef Lateef, vagy Bill Carrothers), valamint két fiatal kiválóság, a zongorista Bram De Looze és Lennart Heyndels bőgős társaságában lépett színre az új Ben Sluijs Quartettel. E kvartett budapesti koncertje szeptember 17-én lesz az Opus Jazz Clubban.
A Magyar Jazz Szövetség Vezetősége 2015-ben megalapította a Jazz Mecénás Díjat.
A díjat a Magyar Jazz Szövetség Vezetősége azzal a szándékkal hozta létre, hogy intézményes formában is kifejezhesse háláját és elismerését azon személyek felé, akik a jazzművészet értékét, szépségét felismerve - és mindenekelőtt ebből a felismerésből kiindulva - önkéntes erőfeszítéseikkel jelentős támogatáshoz segítették a hazai jazzéletet, így a lehetőségek megteremtésével hozzájárultak a magyar jazzművészet színvonalának emelkedéséhez, a magyar zenei élet gazdagításához és nemzetközi elismertségéhez.
A Szabályzat értelmében a díj adományozását a Magyar Jazz Szövetség részére küldött írásos előterjesztéssel, részletes indoklással kezdeményezhetik a Magyar Jazz Szövetség tagjai. A díj adományozásáról a Vezetőség a szeptember 5-ei Közgyűlést követő ülésén dönt.
A díjat
2015-ben Nagyné Varga Melinda, Szabó Tamás és Kleinheincz Gábor,
2016-ban Gőz László és Csider Károly,
2017-ben Halász Iván, dr. Tímár Péter és Peti Aranka, 2018-ban dr. Gyimesi László és Borhiné Haraszti Angéla, 2019-ben Kósa Erika, Körtvélyesi Zoltán és Susszer Zoltán,
2020-ban pedig Bóna László és Hoffmann György kapták.
A díjak átadására - a Magyar Jazz Szövetség többi szakmai díjával együtt - ünnepélyes keretek között 2021. október 1-jén, a Magyar Jazz Ünnepe alkalmából kerül sor a Budapest Jazz Clubban.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt a székesfehérvári jazz egyik doyenje, Márkus József vibrafonos. 1942. január 24-én született a Békés megyei Szeghalmon. Többek között Tabányi Mihály lemezeinek hatására fordult érdeklődése a jazz irányába. Budapesti klubokban és 1967-től a székesfehérvári jazzfesztiválon igyekezett elmélyíteni zenei ismereteit. 1975-től maga is jazzklubot vezetett Székesfehérváron. Egy ajándékba kapott, házi készítésű vibrafonon tanult meg játszani, Kruza Richárd felügyeletével. Első zenésztársa Gayer Ferenc bőgős volt, akivel duóban léptek fel. 1980-ban Reflexion néven alakított amatőr együttest két bőgővel és vibrafonnal. Ezt követte a New Reflexion 1982-ben, három beltaggal: Töttös László bőgőssel és Körmendi László harsonással. Négy évig, 1983-1986-ig működött Tritonus triója Vörös Tamás bőgőssel és Mohai Tamás gitárossal. Később (a 2000-es években) ez az együttes alkalmilag újjáalakult Márkus, valamint Kerékgyártó Gyula gitáros és Kerékgyártó Zoltán bőgős részvételével.
A New York Times adta hírül, hogy Josephine Baker amerikai származású énekesnő és táncos földi maradványait átszállítják a párizsi Panthéonba: ezzel Baker lesz az első feketebőrű nő a világon, aki ebben a különleges franciaországi elismerésben részesül.
Baker Freda Josephine McDonald néven született a Missouri állambeli St. Louisban 1906-ban. Harmincegy éves korában lett francia állampolgár. Párizsban hunyt el 1975-ben. Eredeti hazájában rajongói csak „Bronz Vénusz”-ként, „Fekete Gyöngy”-ként és „Kreol Istennő”-ként emlegették.
Érden idén már a 7. Jazz Fesztivállal örvendezetik meg a műfaj kedvelőit. Tavaly az NKA és a Köszönjük Magyarország segítségével rendezték meg a zenei seregszemlét. Az idei négynapos jazzfesztivál nem jöhetett volna létre a motorok és hajtásláncok fejlesztésével foglalkozó AVL Hungary Kft. nélkül. Rajtuk kívül még két kisebb érdi cég adott anyagi támogatást.
Ezúttal is a kedvelt zenekarok érkeznek a négynapos fesztiválra szeptember 9. és 12. között. A Jazz és irodalommal kezdődik hagyományosan a szeptemberi fesztivál. Dragomán György író és Lantos Zoltán jazzhegedűs előadását hallgathatják meg az Érdre érkezők, mégpedig egy új helyszínen, a februárban elkészült AVL Hungary székházában. Ez a műsor ingyenes, de kötelező a regisztráció.
Pénteken a város egyik eldugott nevezetességébe költözik a fesztivál, a Magyar Földrajzi Múzeum ősfás kertjébe (a főtér mellett), ahol egy árkádos épület ad otthont hétvégére a koncerteknek. A Dresch Quartet 7 órakor lép színpadra, ahol a tavasszal megjelent Árnyékban c. lemezét mutatja be élőben. Dresch együttesében a zseniális cimbalmos, Lukács Miklós játszik, a bőgős Gyányi Marcellel és a dobos Csízi Lászlóval a ritmusszekcióban.
Minden nap borkóstolón vehetnek részt a látogatók, sőt a hétvégén előadást is hallgathatnak a borokról és Érd nevezetességeiről. A jegy mellé ajándékokkal kedveskedik az AVL Hungary.
Szombaton már két koncertre várják a jazz-zene kedvelőit: László Attila legújabb héttagú zenekara még egy új átdolgozást is visz Érdre a közkedvelt, lassan standarddé váló, László Attila-kompozíciók mellé. A zenekarban a ritmusszekciót most is a basszusgitáros Lattmann Béla és a fiatal dobos, Zombori Atus adja, a zongoránál Nagy János, a három fúvós pedig Pecze Balázs trombitán, Soso Lakatos Sándor szaxofonon és Csapó Krisztián harsonán.
Előttük 17:30-kor a László Attila Fusion Circusban szaxofonozó Soso Lakatos Sándor kvartettje mutatkozik be. A zenekar tagjai között a két Egri János is helyet foglal, a fiatalabb Egri Jr. a zongoránál, az idősebb Egri János pedig bőgőn, a ritmusszekciót Lakatos Pecek András egészíti ki.
Vasárnap Berki Tamás 75. születésnapi koncertjére várják a jazz imádóit. Berki már több mint 50 éve meghatározó egyénisége a magyar jazzéletnek. Ezen az estén különleges formációval debütál Érden. Nagy János zongorista triója fogja kísérni az énekest. A zenekar másik két tagja hegedűn Frankie Látó, dobon Joubert Flóra.
Előttük 17:30-kor idén is lehetősége van egy egyetemistákból álló zenekarnak bemutatkoznia. A Zeneakadémia Jazz Tanszékének másodéves hallgatója, Orbay Lilla énekesnő új csapata lép fel, amelyben az Érden már negyedszer fellépő Oláh Kálmán Jr. szaxofonozik, a martonvásári Fábry Adonisz dobol, a Snétberger Tehetségközpontban kitűnt Horváth Zsolt zongorázik és Pál Gábor basszusgitározik.
Az AVL-Érdi Jazz Fesztivált az Érd Médiacentrum rendezi.
Idén júliusban fennállásának ötvennégy éves története során először maradt el a Montreux Jazz Festival. A Genfi-tó partján 1967-ben rendeztek először nyári jazzfesztivált, mely a statisztikák szerint alkalmanként mintegy 250 000 látogatót vonzott. Az idei kéthetes rendezvény műsorának nagy részét állítólag meghallgathatják a jövőre odalátogatók (2021. július 2-17.). Ám a mai közönségnek számítania kell rá, hogy a fesztivál műsora eklektikussá vált: idén például Lenny Kravitz és Lionel Richie is a fellépők között szerepelt volna, tavaly pedig Elton John, Janet Jackson, Sting és Thom Yorke (Radiohead) koncertje szúrt szemet a jazz miatt Svájcba zarándoklóknak. A veterán muzsikus/producer Quincy Jones minden évben fellép a fesztiválon – az egykori zenei igazgató állandó művészvendégnek számít ott.
Értesítjük mindazokat, akik szeretnének részt venni Winand Gábor búcsúztatásán, hogy a muzsikustól 2021.09.15-én a Fiumei úti Sírkert szóróparcellájában veszünk végső búcsút.
Emlékeztetőül: az 1964-ben született énekes/fuvolista/szaxofonos és zenetanár 2021. június 15-én hunyt el hosszan tartó súlyos betegség után, ötvenhét éves korában. Winand tagja volt a Balázs Elemér Groupnak, az ESP-nek, játszott Babos Gyula zenekarában, Vukán Györggyel és a Trio Stendhallal. Élete utolsó éveiben Elsa Valle együttesében, illetve az általa vezetett Winand Quartettel lépett fel. Corners of My Mind című lemeze rangos francia zenei díjban részesült.
Idén szeptember 5-én tartja közgyűlését a Magyar Jazz Szövetség. Ekkor szakmai díjak odaítélésére is sor kerül. Vagyis dönt a Közgyűlés az idei Szabó Gábor-, Pernye András- és Gonda János díjakról, melyek a 2021. évi Magyar Jazz Ünnepén, október 1-jén kerülnek átadásra.
Azoknak, akik szeretnének szavazni, mellékeljük az egyes díjak részletes leírását, valamint az eddigi díjazottak névsorát.
SZABÓ GÁBOR DÍJ - A Szabó Gábor díj a hazai jazz szakmai előadói életműdíja.
„A díjat- elsősorban- olyan magyar állampolgárságú személy kaphatja meg, aki életművével, művészi és szellemi tevékenységével hozzájárult a magyar jazzművészet színvonalának emelkedéséhez, a magyar zenei élet gazdagításához és nemzetközi elismertségéhez.
A díjat kiemelkedő előadóművészi, zeneszerzői tevékenység elismeréséért évente egy személy kaphatja meg.”
A díjat
1992-ben Kovács Gyula posztumusz,
1993-ban Gonda János,
1994-ben Szakcsi Lakatos Béla,
1995-ben Kőszegi Imre,
1996-ban Garay Attila,
1997-ben Lakatos „Ablakos” Dezső,
1998-ban Berkes Balázs,
1999-ben László Attila,
2000-ben Vukán György,
2001-ben Szabados György,
2002-ben Babos Gyula,
2003-ban Tomsits Rudolf,
2004-ben Berki Tamás,
2005-ben Bontovics Kati,
2006-ban Friedrich Károly,
2007-ben Jávori Vilmos,
2008-ban Oláh Kálmán,
2009-ben Csepregi Gyula,
2010-ben Dresch Mihály,
2011-ben Snétberger Ferenc,
2012-ben Deseő Csaba,
2013-ban Regős István posztumusz,
2014-ben Borbély Mihály
2015-ben Csík Gusztáv
2016-ban Gyárfás István
2017-ben Balázs Elemér
2018-ban Elek István
2019-ben Egri János
2020-ban Ráduly Mihály kapta meg.
PERNYE ANDRÁS DÍJ (2009)
„A díjat- elsősorban- olyan magyar állampolgárságú személy kaphatja meg, aki életművével, művészi és szellemi tevékenységével hozzájárult a magyar jazzművészet színvonalának emelkedéséhez, a magyar zenei élet gazdagításához és nemzetközi elismertségéhez. A díjat fotóművészeti, kritikai, újságírói, kiadói, koncertszervezői- és egyéb, a jazzélet érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréséért évente egy személy kaphatja meg.”
A díjat
2009-ben Maloschik Róbert,
2010-ben Gyémánt László,
2011-ben Gonda János,
2012-ben Csányi Attila,
2013-ban Turi Gábor,
2014-ben Pallai Péter
2015-ben Szigeti Péter
2016-ban Hartyándi Jenő
2017-ben Márton Attila
2018-ban dr. Hajdu Endre
2019-ben Halper László
2020-ban Kerekes György kapta meg.
GONDA JÁNOS DÍJ (2013)
„A díjat – elsősorban - olyan magyar állampolgárságú személy kaphatja meg, aki életművével, tanári és szellemi tevékenységével hozzájárult a magyar jazzoktatás és pedagógia színvonalának emelkedéséhez, a magyar zeneoktatás gazdagításához és nemzetközi elismertségéhez. A díjat tanári, pedagógiai, szakkönyv írói, ismeretterjesztői és egyéb, a jazzoktatás érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréséért évente egy személy kaphatja meg.”
A díjat
2013-ban Regős István posztumusz,
2014-ben Berkes Balázs
2015-ben László Attila
2016-ban Friedrich Károly
2017-ben Babos Gyula és Márkus Tibor
2018-ban Berki Tamás
2019-ben Borbély Mihály
2020-ban Kőszegi Imre kapta meg.
A Magyar Jazz Szövetség Pege Aladár emlékére jazz nagybőgőversenyt hirdet fiatal jazz nagybőgősök részére, Egri János ötlete alapján.
Verseny:
A nevezés korhatára 30 év (A verseny napjáig be nem töltött 30. életév – 1991. november 27. után születettek).
Nevezési díj: nincs.
Díjak:
helyezett: 700.000 Ft
helyezett: 500.000 Ft
helyezett: 300.000 Ft
(A díjak bruttó összegben értendők, számla ellenében kerülnek kifizetésre.)
A zsűri elnöke: Berkes Balázs - Liszt Ferenc-díjas nagybőgőművész
A zsűri tagjai:
Egri János - Szabó Gábor-díjas nagybőgőművész
Kőszegi Imre – Liszt Ferenc-díjas jazz dob előadóművész
A pályázat keretében e-mailben kérjük megküldeni a Magyar Jazz Szövetség e-mail-címére (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) az alábbi kötelező dokumentumokat:
jelentkezési lap
minimum két, Youtube-csatornára feltöltött videó linkje, melyből az egyik kötelezően jazz standard,
rövid szakmai önéletrajz (maximum egy oldal),
személyi igazolvány másolata, mely tartalmazza a születési időt.
Jelentkezési határidő: 2021. október 31.
A döntő 2021. november 27-én kerül megrendezésre a Budapest Jazz Clubban.
A döntőben öt darabot kell bemutatni, melyből három különböző karakterű standard:
Pege Aladár – Samba
Egri János - Ri-Bop (Pege Aladár tiszteletére komponált darab)
Szabadon választott standard (ballada)
Szabadon választott standard (médium)
Szabadon választott standard (gyors)
A döntőben a versenyzők gitár - szaxofon - dob összeállítású trió kíséretében játszanak élőben.
Bővebb, szakmai információ: Gayer Ferenc +36-30-940-18-56
Mafalda Minnozzi énekesnő kemény fába vágta a fejszéjét, amikor új lemezén – Sensorial: Portraits in Bossa & Jazz – brazil jazzörökzöldeket dolgozott fel sose hallott tempóban, egy kiváló együttessel a háttérben. A. C. Jobim Dindi című híres darabját például bluesosan tolmácsolja. Minnozzi vokális technikái is igen figyelemre méltóak: alkalmasint például hangszereket képes helyettesíteni énekhangjával. Repertoárjában olyan számokat elevenít fel, mint az A Felicidade, a Vivo Sonhando vagy a Desafinado.